Nagyon szeretnék gyereket, vajon várjak vele?

A férjemnek 2 éve eltört a csigolyája. Az addigi jó keresetből egy vacak táppénz volt. Kb 1 évig kiesett a keresete nagy része.

Ha nekem nem lett volna mellé egy normális fizetésem, akkor nagy kakiban lettünk volna.

Szóval én is arra szavaznék, hogy tanulj, legyen egy normális munkahelyed, legyen félretett pénzetek, aztán baba.

A leírásod alapján feltételezem az "el is tudnánk tartani" arra vonatkozik, hogy párodnak van munkája és keresete. Na de mit kezdenél magaddal egy gyerekkel az oldaladon, ha vele történne valami (elhagy, betegség stb.)?

Ráadásul az, hogy 21 évesen gyakorlatilag egyetlen életcélodnak a gyerekvállalást gondolod (abban sem vagy biztos), számomra elég furcsa...

25 évesen szakmát váltottam, mert én sem szerettem, amit korábban csináltam. 26 évesen már nagyon akartam gyereket, de megvártuk, hogy meglegyen a munkaidőm, most úton van a baba, és várnak is vissza.

21 évesen én azt tenném a helyedben, hogy olyan szakmát keresnék, amit szeretek, de van is rá kereslet, akár át is képezném magam, ahogy én pl. meg is tettem (OKJ-s szakmában dolgozom, pedig van 2 diplomám, az egyik még piacképes is lenne, de nem szerettem). A mostani szakmát imádom, és a fizetés is jó:)

Gyereket vállalni felelősen érdemes, ne azt lássa, hogy az anyja életének ő az egyetlen értelme, dolgozni meg utál, ez nagy terhet ró egy gyerekre. A másik pedig, amit már írtak, mi lesz, ha bármi miatt kiesik a párod keresete? Én nagyon szerettem volna már korábban belevágni, de ezt átgondolva jól tette a férjem, hogy észnél volt, és rábeszélt a munkaidő kivárására.