Meddig próbálokz (ná) tok kistestvérrel?
Van egy kisfiam, és bár régóta szeretnénk kistestvért, sorra elvesztem a babákat. (Mindig más ok miatt)
Egyre nehezebben élem túl ezeket az eseteket. Bár továbbra is szeretném a kistesvért, azon is aggódom, hogy az én lelki válságaim esetleg a fiam rovására mennek. Ezt semmiképp nem szeretném.
Én biztos nem adnám fel!
Próbáldjatok meg mindent kiküszöbölni,hogy mik lehetnek az esetleges bajok!
És persze orvosolni őket!
Sok sikert!
Ha megvannak a vetélések okai, akkor küszöböld ki őket, és utána hajrá!!
Mik az okok??
Köszi mindenkinek a biztatást!
Jól jött, nemrég estem túl egy vetélésen és még elég pesszimista vagyok.
Sajnos az okok nem kiküszöbölhetők (ikerterhesség, ahol az egyik nem fejlődött jól és "magával rántotta" a másikat; haematóma a méhben, amire még a doki is azt mondja, hogy nincs magyarázat, pech hogy így alakult (pl. a kialakuló lepényből leszakadt egy darab és bevérzett); egy valószínűleg genetikai hibával rendelkező pici, ahol nem indult be a szívverés)
Nagy gond nincs, hiszen ott a kisfiam, aki élő bizonyíték, hogy lehet (nem is akármilyen) gyerekünk, csak azért a meg nem születettekkel egy kicsit mindig "velehalok". És bizony megfordult a fejemben, hogy hol kell határt szabni, bármennyire is szeretnék még babát. Hogy inkább egy gyerek nőljön fel egy harmonikus családban, mint kettő egy "idegbeteg" anyukával.
Szia!
Nekem két gyermekem van, egészségesek, szeretnék ey harmadikat, de nem akar összejöni, mindig más okból,most én is feltettem ezt a kérdést,amire nincs válasz.A szívem azt mondja soha ne adjam fel és megszakad, ha látok egy babát..., az eszem azt mondja, hogy ne próbálozzak tovább mert lehet, hogy rámegy az egészségem és akkor ki neveli fel őket.Ha terhes lennék mindent megtennék, hogy megmaradjon, de nem teszek meg mindet, hogy terhes legyek, ez alatt azt értem hogy nem számolok peteérést, meg ilyenek, mint eddig.különben mindig azt mondom én is, hogy többet nem, aztán mégis megpróbálom még egyszer utoljára. Remélem neked sikerül,én már lemondtam róla, de a szívem nem.
Annyira jól megfogalmaztad a dilemmát! Köszönöm!
Ez zajlik bennnem is. Mit ér a kistestvérrel a nagyobb, ha közben az anyukája nincs meg. Nagyon nehéz válaszolni erre. Az eszem és a szívem sokszor mást mond. Most adtam egy kis időt magamnak (úgysem próbálkozhatunk néhány hónapig) és majd utána döntünk. De azért nem lehet kikapcsolni ezt az agyamból... Egyik nap fel sem merül, hogy ne próbáljam meg újra, másik nap pedig azon agyalok, hogy inkább a meglévőre kell figyelnem nem arra, aki talán sose lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!