Miert nem esek teherbe miert pont en?

Nekem ismerős a helyzet. Nővéreméknél már van egy gyerek, mi tavaly esküdtünk, és azóta kérdezgetik.Még a szülők is hogy na nem leszünk még nagyszülők???

Rettenetes érzés válaszolni ezekre a kérdésekre, közben szó szerint könnyekkel küszködve, mosolyogva mondani hogy á még nem tudjuk, nincs még itt az ideje, majd egyszer..Holott már az esküvő előtt 8 hónappal elkezdtünk próbálkozni.

Szia 2es és 16os választ is én írtam.

Köszönöm aranyos vagy.

Mi már lassan 1,5 éve próbálkozunk, és ez a hónap is eredménytelennek bizonyult.Én nem tudom te ezt hogy bírod 4 éve, Én most már eljutottam oda hogy nem bírom tovább. Kislány korom óta anyuka akartam lenni.Annyira boldog voltam mikor 20 évesen megtaláltam életem párját, és tudtam tőle szeretnék gyereket, és mikor eljött az az idő amikor adott volt minden körülmény egy gyerek felneveléséhez, és belevágtunk. És semmi. Semmi és ujból semmi. Ugy döntöttem (persze ha a férjem is beleegyezik) most leállok egy kicsit a dologgal mert lelkileg nem birom ezt igy tovább. Remélem el tudok majd vonatkoztatni a dologtól, és ha még egy év mulva se leszek terhes akkor továbblépünk a vizsgálatok ranglétráján.A következő az inszem lesz,de ahhoz nekem erő kell.És az most elfogyott.Tudom, gyenge vagyok.

Mi 6 évet próbálkoztunk. Többször elvetéltem sajnos. Tudom miről beszélsz, és megértem, mivel én is átéltem mindazt amit leírtál. Viszont: egyértelmű el kell menni orvoshoz és kivizsgáltatni magad, ne csak önmarcangoljál, hanem akkor járj utána a dolognak. Úgy érzem te sajnálkozol inkább magadon, mintsem megtedd a megfelelő lépéseket. Most ezt nem bántásként írom, szó se róla, tőlem aztán lepontozhatsz. Nem csak neked nem sikerül, nagyon sokunknak nem sikerül, és mégis minnél hamarabb, és addig megyünk a dolog után, amíg nem jön össze. Számtalan orvosi vizsgálat, egy csomó orvos várhat még rád, és nincs arra garancia, hogy két hónapon belül "meggyógyítanak" és már pozitív lesz a teszted! Én éveket jártam egyik helyről a másikra,nem adtam fel, nem féltem mert ilyen esetben nem lehet félni. Szemembe is mondták, hogy nem lehet gyerekem, nem igazán felemelő érzés, ilyenkor az ember egy kissé megzuhan, de fel kell tudni állni, és továbbhaladni. Kiderült végül mi a baj, és igen, sikerült. Ha pedig az zavar hogy ki mit mond, meg sajnálkoznak rajtad, akkor egyszerűen feleld azt, hogy majd később, még nem akartok és kész. Nem kell senkinek sem tudni a problémádról.

Kívánom a legjobbakat!