Megosztanák velem olyan nők a történetüket, akiknek abortusz után sikerült a baba, vagy pont ellenkezőleg, nem estek többet teherbe? Hogy éltétek meg a már tervezett terhességet, vagy esetleg a várt teherbeesés elmaradását?

Szia! Tavalyelőtt márc.1-jén volt abortuszom, rossz anyagi körülmények, és megbizhatatlan társ miatt, sajnos! :(( 5 hétig véreztem.

Rátaláltam azóta életem párjára, és minden helyre jött, elhatároztuk a babát! 2 hónap !! után sikerült teherbe esnem, jelenleg még pocaklakó, 32 hetes, kisfiú! Az első sikertelen hónap után meg voltam győzödve, hogy valamit elrontottak az abortusz alatt, és nem lehet babám. :( Az, hogy veszélyeztett terhes lettem a lepény elhelyezkedése miatt, z csak az én fejemben az abortusz miatt van..doki szerint köze sincs hozzá..

Szóval nekünk hamar sikerült, viszont azt a fájdalmat lelkileg, amit akkor átéltem, SOHA senkinek nem kivánom. Utána 2 hónapig kórházban voltam, az idegosztályon! :(

nekem 2008 március 28án volt egy abortuszom rossz anyagi körülmények miatt...(29.én 1évesek voltunka párommal) decemberben pozitivat teszteltem,30án el is mentem dokihoz,6hetes terhes voltam,szivhanggal:)

az abortusz után depressziós lettem,egészen,a fiam 1,5éves koráig,amig nagyon nehezen gyogyszerekkel sikerült helyrehoznom...azota sokminden történt velünk,a párom is elment,egyedülállo lettem,enyhe depreszioba szenvedek ujra...

Szia!

Nekem ugyan nem mostanság volt, de 1996-ban (20 évesen) fél éves kapcsolat és gyak. nulla anyagi helyzet mellett jött az első terhesség (abortusz lett, nem volt mire/hova megszülni), aztán 1998. nov-ben született a fiam (még mindig gyenge anyagiak mellé - bár már volt hová -, de úgy voltunk vele, hogy ha esetleg még egy ab-t vállalunk, akkor később esetleg nem lehet gyerek), hamar vissza kellett mennem dolgozni, 7 hónaposan bölcsis lett, mintha a lelkemet tépték volna ki, mikor reggel beadtam a dadusoknak...

Aztán 2000.őszén terhes lettem (mivel anyagilag akkor kezdtünk kicsit talpra állni, de a fizetésemre szükség volt, így nem vállalhattam a köv.babát), így ez is ab. lett. Utólag úgy gondolom, hál'istennek nem szültem többet annak az embernek - apaként, társként is nulla lett -... Amikor a fiam 8,5 éves volt, elhagytam, azóta találkoztam azzal az emberrel, akinek érdemes szülni, mert a fiam pótapjaként kiemelkedő eredményeket ért el (ide tartozik,hogy a fiam apja soha nem foglalkozott a gyerekkel, viselkedés-zavaros lett... nev.tan., pszichologusok hada...stb), nos a mostani párom mellett ezek a dolgok nagy mértékben javultak, szereti a fiam, imád engem is, és ezt minden nap érezteti is velünk :)

nos... ezek után derült égből villámcsapás, lett egy meglepi babánk, most vagyok vele 14hetes terhes, és nagyon várjuk, de nem terveztük, viszont úgy érzem, a fiam mellett is, hogy most ÉRETTEM meg arra, hogy igazán anya legyek, nem pedig egy robot...

összegezve: 1 ab, 1 szülés, 1 ab. és most egy terhesség.

Üdv mindenkinek

14hkm

Szia!

Nekem 20 évesen volt abortuszom. Egy idegbeteg, bolond, undorító személy lett volna az apja, valamint semmi szín alatt nem lettem volna hajlandó feladni a fiatalságomat, ezért történt meg. Életemben az egyetlen védekezés nélküli együttlétem volt, mely max. 1 percig tartott, és ő annyira ideges volt, hogy leállt neki minden, nem élvezett el. Terhes lettem, összedőlt a világ, anyám azonnal megérezte, de nekem és annak a kis lénynek abban a helyzetben véleményem szerint ez volt a legjobb. Erős nö vagyok, de ez mégis összetört, sokáig képtelen voltam gyerekekre ránézni, a közelükbe menni. Azóta eltelt 5 év, és tudom, jól döntöttem. Férjnél vagyok, csodálatos ember feleségeként és tervezzük a babát! Nem félek, hogy nem sikerül, hiszen szervi bajom

nem lett, és igazi szerelemgyerekként születne. Az édesanyámnak is volt abortusza, majd 2 egészséges gyermeke :) Bízom a legjobbakban, sok sikert kívánok neked is!!

Szia!Igaz nem mostani de megírom az én történetemet! :)

Terveztük a babát és rögtön össze is jött.Voltunk kb 4 hetesen ultrahangon ott még minden stimmelt rá egy hónapra kellett visszamenni 8 hetesen.Közölte velem az orvos hogy sajnálja nagyon de nem fejlődik az embrió!Akkor azt hittem összedől a világ körülöttem!Iszonyú voltÉjjel-nappal csak sírtam!Ez volt 2012.októberben majd műtét után azt mondta az orvos hogy egy menstruációt várjunk meg és utána mikuláskor mehet is :)Rögtön sikerült pedig tele voltam kételyekkel és most 11 hós lesz!Terhesség mellett szedtem a duphaston-t