Miért botránkozik meg 10 emberből 8, hogy nekem 24 évesen nincs gyerekem és vagy 10 évig nem is szeretnék?

24 évesen-2 éve- én is teljesen így gondoltam, aztán ez év elejétől "elszabadult a pokol", egyszerűen vágyom rá! :)

Szóval, lehet most ezt gondolod, de a női , anyai ösztön bármikor megtalálhat, és a szíveddel fogsz dönteni!

Én úgy voltam mint #11-es, csak 26 évesen, szerencsére addigra volt biztos alapja a családbővítésnek.

A mai napon volt már egy kérdés az ellenoldalról, hogy miért mondja mindenki azt, hogy 18 évesen ne szüljenek még a lányok/nők.

Én amondó vagyok,hogy mindnekinek magában kell éreznie és eldöntenie, hogy lelkileg és mentálisan eléggé felkészült-e egy gyermek kihordására , megszülésére és felnevelésére (merthogy egyik sem sétagalopp).

Viszont simán belevenném a védőnői ellátó rendszerbe,hogy a leendő kismamákkal végezzenek egy tesztet arra irányulóan, hogy egyáltanál mennyire vannak képbe dolgokkal,(lásd a sok hülye kérdést itt) hogy amig a gyereke megszületik, addig a hiányos területeket erősíthessék, ill. a védőnő is látná, hogyha jobban oda kell figyelnie a nőre is és a gyerekre is (sokan nem kérdeznek a védőnőtől sem és senkitől sem, és sajna van olyan védőnő is, aki nem minden téren "mászik rá" egy kismamára/anyukára, pedig a gyerek éredeke sajnos soxor megkívánná....)(remélem nem volt túl zöld :)

Szó ami szó, csak magadra és a megérzéseidre hallgass! Akkorra tervezz, amikorra neked úgy gondolod, már menni fog!

"Kedves 7-es! Első gyermeke vagy anyukádnak?- Itt úgy értettem, az első gyermek vállalása volt a kérdés. Tisztelem Anyukádat, hogy ilyen fitt tudott maradni. Szerintem az ő teherbírása inkább különleges, mint általános."

A bátyámat 33 évesen szülte. Így arra sem mondható, hogy sokkal korábban.

"Amúgyis fiatalabb nálam a párom,de eddig minden párom egyetértett velem abban,hogy ha nem érzem magam késznek,akkor inkább ne és senki nem is akarta erőltetni a dolgot!"

Ebből azt a következtetést vonom le, te még jócskán a párkeresés ill. karrier- építés stádiumában vagy. Eljátszol a gondolattal, de még egyenlőre más dolgok fontosak. Éljél, valósítsd meg álmaidat, észreveszed majd, ha a gyerekvállalás gondolata lesz a napirendi pont. :-)

25 vagyok, 4 éves múlt a lányom, most szeretnénk kistesót. Egyszer sem bántam meg, hogy fiatalon lettem anyuka. Diplomám van, amit mellette csináltam meg. Úgy hogy, nem volt semmilyen segítségem a férjemen kívül.

Van akinek a karrier a fontos, van akinek a család, nem vagyunk egyformák, és ez így van jól.

Azért meg, hogy családnak megfelelj, ne vállalj gyereket, csak ha úgy érzed érett vagy rá. De ha a férje/párod szeretne, érdemes leülni és átbeszélni a témát.

Sok sikert a továbbiakban.

Üdv: A.