Másnak is elege van már abból, hogy minden ismerősnek van már babája? Nekem soha nem lesz?!

Én is kiborultam a múltkor mikor facebookon láttam egy újabb ismerősöm ultrahang képét.:( Mi is nagyon vágyunk a babára, csak annyiban más a helyzet, hogy mi még nem próbálkoztunk, mert nem adottak még a körülmények, ennek ellenére 2 éve vágyunk a babára. Nekem is vannak rosszabb időszakaim, de mindig csak itthon kisírom magam, aztán az élet megy tovább. Én örülök az ismerősök boldogságának és soha nem mutatnám ki, hogy mennyire irigy vagyok, pedig belülről nagyon emészt a dolog. Próbálok arra gondolni, hogy ha egyszer megáld minket a sors egy babával, akkor még jobb szülei leszünk, mint most lehetnénk, mert addigra még érettebbek leszünk.:) Én egyébként is hiszek abban, hogy minden úgy történik ahogy annak lennie kell és jól meg van tervezve minden az életünkben, úgyhogy jobb, ha nem hadakozok ellene.:)

Aki nem szenvedett attól, h évekig nem esett teherbe, az sose érti meg, h milyen érzés és olaynokat ír, mint az első válaszoló. Mielőbbi babásodást mindenkinek, aki szeretne!

3 évig vártam én is mire sikerült teherbe esnem. Körülöttem is azokban az években boldog-boldogtalan teherbe esett, akár akart, akár nem. Ami nagyon kiborított, hogy egyik ismerősöm ez idő alatt kétszer ment abortuszra! Nem tartottam igazságosnak (és most sem), hogy aki akar, annak nem jön össze, aki meg nem akarta, esetleg el is veteti, az meg attól is terhes lesz, ha apa ránéz. Nagyon ki voltam már mire sikerült, de hogy az élet kicsit igazságosabb legyen, egyből kettő jött:)