Hogy kell úgy rávezetni az orvost valamire, anélkül hogy kioktatásnak venné?
Másfél év sikertelenség után elkezdődött a kivizsgálásom, első körbe a TSH 2,9 lett. Itt mindenkitől azt olvasom, hogy az sok, 1 alatt kellene lennie terhességhez, de a papíron a határérték 4, így a dokim szerint ez teljesen rendben van.
Hogy mondhatnám neki, hogy ez szerintem magas érték és ez is lehetséges probléma?
Lesz egyébként 3. és 21. napi vértételem, azt mondta teljes hormonprofilt akar látni... esetleg a magasabb TSH más hormon értékben is meg fog mutatkozni?
Megvárom annak az eredményét, de ha esetleg ezzel nem akarna foglalkozni akkor hogy szóljak neki? Vagy keressek másik dokit? Egyébként nagyon kedves, rendes doki, nem szívesen váltanék, sok bunkón vagyok már túl.
Köszönöm hogy írtatok!
Mindenképp megvárom míg meglesz az összes hormonos eredményem, meghogy a dokim aztán mit lép. Tényleg lehet, hogy csak azt akarja kivárni, aztán fog a TSH-val foglalkozni. Csak kicsit meglepődtem mikor a múltkor nézte az eredményem, és azt mondta (külön a TSH-t kiemelve) hogy ez teljesen jó, minden rendben!
Szóval várok, aztán meg majd ha ő ezzel nem akar foglalkozni, akkor felhozom neki a dolgot, finoman. Ha így se jutunk előrébb akkor lehet hogy külön felkeresek egy endodokit, de olyat aki csak az, és nem nőgyógyászként nézi elsődlegesen.
De nem egyszerű ez!
Egyébként sokszor azt érzem, meg mondja a párom is, hogy ne olvasgassak annyi fórumot, mert rögtön a legrosszabbra gondolok. De ha nem olvasnám, fogalmam nem lenne mi az TSH, vagy hogy mi az az endokrinológus... Ezeket tényleg nekem kell figyelni, és tudni?
Egy ismerősömnél nemrég derült ki valami hormon probléma, azt mondta neki a doki, hogy ha szedi a bogyókat, pár hónap múlva tuti összejön nekik a baba, mert más baj nincs. Legalább 4 éve próbálkoznak, orvostól, orvosig rohangáltak, inszem is volt neki, mégsem sikerült, nem volt pénzük magánra. Most elmentek egy magándokihoz, és ott derült ez ki. A lány sokat melózott, egyébként sem az a netezős tipus, hogy ilyen helyeken tanácsot kérjen.
De még magánba is előfordul hogy a doki nem lát tovább az orránál, és azt mondja minden rendben, de eszébe se jut esetleg akkor tovább küldeni, vagy javasolni egy endokrinológus kollégáját. Ezeket tényleg a betegnek kell kinyomozni??? Tényleg jó az ha magunkat diagnosztizáljuk az internet segítségével? Vagy inkább dugjuk homokba a fejünk, és bízzunk vakon az orvosban??? (mint az ismerősöm, 4évet dobott ki az ablakon, és majdnem egy házasságot, hiszen mindkettőjüket megviselte ez az egész.)
válasza:Szerintem valahol meg kell találni az egészséges egyensúlyt. Az se jó, ha az ember egyáltalán nem néz utána és vakon bízik az sztk-s falusi nőgyógyászban, aki a legjobbat akarja ugyan, de bizonyos esetekhez ő nem elég.
De az se jó, ha azok alapján amit olvastál már úgy érzed diagnosztizálni is tudod magad, vagy, hogy addig járkálsz orvosról orvosra, amíg az egyik azt nem mondja, amit a fórumon olvastál és valamiért meggyőzött.
Szóval jó, ha valaki tájékozott, de tudja magát elhelyezni, hogy ettől még orvos nem lesz. Elmehetsz, kikérheted más orvos váleményét is, abból nem lehet baj. Végülis rólad van szó, neked kell eldönteni, hogy kinek hiszel, viszont akárki is az, ne egy névtelen fórumon írogató nagyokos legyen, hanem valaki olyan, aki érdemben is tehet érted valamit. A tanácsokat is úgy kell kezelni, hogy nem mindegyik jó, ami az egyik embernék bevált a másiknál káros. Válogatni kell, neked kell eldöntened, hogy mit fogadsz meg. Viszont a bizalom egy ilyen ügyben nagyon fontos, bíznod kell magadban és mindegy melyik orvost választod, de akinél éppen vagy, abban is.
válasza:hat nem tudom ki volt az aki torolte, vagy toroltette a hsz-mat, de ugy gondolom semmi oka nem volt ra, hisz semmi bantot nem irtam, nyilvan aki nem birja a kritikat, nem ir ilyen oldalra. na mindegy.
igen, sajnos a mai vilagban sajnos muszaj tajekozottnak lenni, ha erzed hogy valami nem stimmel, vagy gond van, akkor igenis utana kell jarni, kikerni tobb orvos, vagy tobb "laikus" velemenyet, akik hasonlo gondokkal kuzdenek, mert a mai orvosok tobbsege tojik arra, hogy megfeleloen kivizsgalja, vagy korultekintoen kezelje a problemakat, hiszen nekik tok mindegy, hogy neked, vagy barmelyikonknek mikor jon ossze vegul a gyerek, hiszen nem nekik kell ezen honaprol honapra aggodniuk. elismerem, hogy az ondiagnosztizalas, meg a mindenen valo aggodas is karos, mert lehet hogy nincs is alapja, de ha az embernek van egy egeszseges ralatasa a dolgokra, es nem esik azonnal ketsegbe, akkor megfelelo utanajarassal siman kezelheto a problema.
nezd meg az en peldamat: februar ota felborult a ciklusom, osszevissza jott meg, volt hogy 2 honapra. eloszor nem gyanakodtam, igaz, hogy a vegen mar hetente jartam dokihoz, hogy megis mi van, es csinaljon mar valamit. kozeben eszrevettem hogy tejszeru valami folyik a mellembol, na utanajaras, magas prolaktinszint, ketsegbeeses. a doki meg mindig nem akart csinalni semmit, de annyira, hogy hiaba kertem, meg vervetelre se kuldott el, ugyhogy onszorgalombol elkezdtem szedni a mastodynt. vegul nem tudom segitett e, mert a kovetkezo ciklus megint sokaig tartott, ujbol hetente jartam dokihoz, tovabbra is sz*rt ra, aztan vegul csak kiderult, hogy cisztas a petefeszkem. na itt aztan vegleg megadtam magam, mindenfele vervetel meg kivizsgalas nelkul elkonyveltem magag pco-snak, magas prolaktinnal. aztan amikor mar kilattam az onsajnalatbol magan uton elmentem vervetelre, igaz fizetos, de legalabb nem beutalo, es azt nezettem meg amit akartam. hat kiderult hogy a tsh-m, meg a prolaktinom tokeletes, csak epp a cukrommal vannak akkora bajok mint egy haz. ujabb vervetel IR-re, hat bizony pozitiv. masnap mentem endokrinologushoz (mens mentisbe), aki megallapitotta, hogy kozepes foku IR-em van, de massal nincs problema, ugyhogy aznap mar gyogyszert szedtem. es nem tartott csak alig egy honapig, hogy a cisztaktol az endokrinologusig eljussak, mert a nogyogyasz, meg beutalot se nagyon akart adni sehova. ugyhogy ha en nem tajekozodok ilyen es ehhez hasonlo oldalakon, akkor meg mindig a kakin csucsulnek es a csodat varnam, ehelyett orulunk hogy mostmar kezelik a problemat, es talan hamarosan kopogtat a golya. A tejcsorgas pedig valoszinuleg attol volt, hogy nemsokkal azelott hagytam abba a lanyom szoptatasat, de a cseppek hatasara ez is elmult. szoval nem kell mindig a legrosszabbra gondolni, ezt a sajat peldamon tanultam meg, de nem art tajekozottnak lenni.
sok szerencset nektek is a babasodashoz!
Nem tudom miért lett törölve a hozzászólásod 13-as, én arról lemaradtam.
Teljesen igazatok van, és én is így gondolom, hogy muszáj valamilyen szinten tájékozódni, csak bosszant a dolog. Nem kevés a tb amit vonnak, és nem kevés az alkalmankénti kb. 10 ezer sem, amit a magándoki kér, és ha nem megfelelően választás, akkor ő is csak széttárja a kezét. (de ezt inkább hagyjuk, nem az a lényeg, ki hogy lopja el a pénzeket, hanem hogy hova lett az emberség az orvosokból)
Nem csak nőgyógyászati témában vannak tapasztalataim. Persze szerintem az is érdekelhetné legalább a magán dokit, hogy minél előbb összejöjjön az a baba, de volt hogy az életem sem számított, és ha nem váltok akkor, ma nem küzdenék babáért.
Sokmindent olvasok, és mivel közelébe se vagyok az egészségügynek, sokszor nem tudom mi hogy is van pontosan, nem áll össze a fejembe hogy mi mivel hogyan függ össze. Valaki ezt mond, valaki azt, van hogy egy dologról teljesen ellentétes válaszokat találtok. Persze próbálom megkeresni az aranyközéputat, meg amit a doki mond azt elsőre el is hiszem (még mindig), csak aztán mindig elbizonytalanodok... (és eddig többször tettem jól, mint nem)
Most nincs diagnózis a fejembe, a testem annyira össze-vissza jeleket küld, hogy már nem érdekel, majd azt hiszem el, ami a vérképből kiderül.
Nem szoktam csak egy véleményre alapozni, több tapasztalatból gyúrom össze a saját kis verziómat, meg ha a doki jobbat mond (és tényleg működik) akkor nem ragaszkodok a saját hülyeségemhez...
Csak jó lenne kicsit több útmutatást, segítséget kapni a szakemberektől, anélkül hogy megsértődnének, ha esetleg én laikusként bele merek szólni, vagy visszakérdezek. (Remélem a mostani dokim nem ilyen, hamarosan kiderül, lehet ő lesz a kivétel :))
Nagyon köszönöm a sok választ, és a jókívánságot!
Mindenkinek minden szépet, jót! Sok sikert, kitartást és mielőbbi babázást kívánok! :)
válasza:Kedves kérdező!
Én ugyanígy voltam,mint te.Kerestem az okot a sikertelen hónapok után.
Voltam uh,vérvételen és minden eredményem tökéletes lett.Páromat is kivizsgálták.
A TSH-m 2.3 lett.Akkor a fejembe vettem (részben,mert sok helyen olvastam,hogy babához 1körüli érték a jó),hogy ez a gond.2 másik nőgyógyászt kérdeztem meg erről és csak megerősítették az orvosom véleményét.Ez nem magas és nem lehet akadálya a babának! (a többi eredmény figyelembe vételével mondták)
Azt mondták csak idő kell és ne stresszeljek!
Elmentem endokrinológushoz is,hogy végleg megnyugodjak.Ő is elküldött azzal,amivel a többi orvos!
Ezt követően 2hónapig nem olvasgattam ezzel kapcsolatban,megfogadtam az orvosom tanácsát és nekiálltam hőmérőzni!
Most 8hetes kismama vagyok:)
Szerintem hallgass az orvosodra,de legfőképpen várjál a 3. és 21.napi véreredményekig.Ha az is jó,akkor legyél türelemmel,mert lehet csak tényleg ezen múlik!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!