Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Teherbeesés » Nem szeretnék gyereket, de...

Nem szeretnék gyereket, de emiatt elhagy a párom. Kinek mi segített hasonló szituációban?

Figyelt kérdés

Nagyon szeretem a páromat, azt hittem vele fogom leélni az életemet, de sajnos kiderült, hogy ő gyereket is szeretne. Sajnos ezt ultimátumként fogalmazta meg. Én pedig semmiképpen sem szeretnék gyereket, úgyhogy most örlődök. Érdemes pszichológus fordulni?Tud segíteni? Vagy ki tudna , mármint segíteni?!

-Nem tudom eben a topicban jó helyen van-e a kérdésem, de talán. -


2009. febr. 17. 20:21
1 2 3
 21/30 anonim ***** válasza:
100%
Az örökbefogadáson gondolkoztatok már? Lehet, hogy most sokan megköveznek, de így legalább a párod kívánsága is teljesülne, és neked sem kellene szülnöd. Ha jól értelmezem a problémádat, akkor inkább a szüléssel van gondod, semmint a gyerekekkel. Ha rosszul gondolom, akkor bocsi. Sok sikert kívánok.
2009. febr. 18. 13:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/30 A kérdező kommentje:

szia,

Igen a szüléssel is komoly problémáim vannak:((

Engem sajnos nem tud vigasztalni az a sok -sok itteni leírás, hogy utána mindent elfelejtettek.

Másrészt párom nem akar örökbefogadni.Ő saját gyereket szeretne....

Van a környezetemben mindkét típusból, gyerekes, gyerek nélküli családból. Talán lehet gyerek nélkül is boldogan élni...

2009. febr. 18. 17:27
 23/30 anonim ***** válasza:
100%
Az én Anyukám 45 évesen szülte a kishugomat. Véletlenül fogant gyerkőc, de egy igazi kis csoda. Nagy lelkierő kellett elfogadni a helyzetet mindenkinek amikor kiderült, Anyukám kora miatt, az anyagiak miatt és hogy már 2 felnőtt gyereke volt. De most már 3 éves lesz, és úgy érzem, kár lett volna nem megszületnie. Szerintem gondold át még nagyon sokszor, mielőtt végleg döntesz. Félelmei mindenkinek vannak a szülésről, gyereknevelésről, a fiataloknak is, de a mai orvostudomány már elég fejlett, hogy segítsen(a fájdalomtól félsz?). Ha azonban úgy érzed, nem vagy anyának való, inkább ne vágj bele, mert szerintem nincs rosszabb elhanyagolt és "nem szeretett" gyerekként felnőni. Bár nehezen értelek meg, mert én is babát szeretnék, de anyukámmal ellentétben nekem sajnos nem sikerült még.:( Kíváncsi lennék, miért alakult ki benned ez a gondolat, de látom, nem szívesen beszélsz róla. Talán ha valakinek a környezetedben (barátnő?) kiöntenéd a szíved, megnyugtató válaszokat kapnál a félelmeidre és talán a véleményed is megváltozna. Szurkolok, hogy helyes döntést hozzál!
2009. febr. 18. 19:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/30 A kérdező kommentje:

Tényleg nagyon jó, hogy feltettem ide a kérdést, nem is gondoltam volna, hogy ilyen kedves, boncolgató, támogató válaszokat kapok. Valóban nem lehet erről beszélnem senkivel a környezetemben, páromat sem érdeklik a részletek, csak a döntést várja:(

Mind a szüléstől félek, mind pedig nem szeretném, ha gyerekem születne:( Nem nagyon tudtam beilleszkedni soha sehova,félteném gyerekemet az élet ilyen tapasztalataitól.

Elég szerencsétlen típus is vagyok, az aki mindig marginális helyzetbe kerül, szóval így a gyerekemnek sem tudnám megadni, amit szeretnék....de még ezen kívül sok sok más negatív gondolat, az egész gyerekvállalással, szüléssel kapcsolatban.

Egyszerűen nincs meg bennem semmi érzés, ami kellene ahhoz, hogy valaki gyereket akarjon.

Szóval párom akarata egy szörnyű presszió.

Mivel már 38 éves vagyok , nem hiszem, hogy ezek az érzések változni fognak:((((

2009. febr. 18. 20:27
 25/30 anonim ***** válasza:

Biztos, hogy lehet gyerek nelkul is boldogan elni. De latod, a te esetedben nem, hiszen a te tokeletes parod szeretne gyereket. Akkor lennetek boldogok, ha o se szeretne gyereket.

Azon fennakadt a szemem, hogy azt irtad, hogy "kiderult, o gyereket is szeretne". Hat, azert nem hiszem, hogy errol ti a hazassag elott nem beszelgettetek, gondolom szamodra nem mostanaban derult ki, hogy te nem szeretnel. Szoval nekem ugy jol le a dolog, hogy te mindig hitegetted ot, majd raer meg, raer meg a baba...

De titkon, belul tudtad magadban, hogy te nem fogsz szulni, igaz? Ha igy van, akkor atverted a ferjedet szerintem.

Abban semmi kulonoset nem talalok amugy, hogy nem vallalsz gyereket, nekem is van ilyen baratnom, Olaszorszagban el, dolgozik, van egy jo kepu baratja, mar o is 39 eves amugy, mindig csinos, jokedvu, anyagi gondjuk nincs, utaznak, sielnek, pihennek... szoval tenyleg jol elnek igy gyerek nelkul is.

Remelem nem bantottalak meg, de amikor elolvastam ezt a szot, hogy KIDERULT, akkor megegyszer el kellett olvasnom mit is irtal.

Szerintem varj, talan a ferjed nem fog elhagyni a baba miatt.

2009. febr. 18. 20:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/30 A kérdező kommentje:

Nincs írás kényszerem, csupán megpróbálok válaszolni, hisz számomra minden válasz fontos:

A "kiderült" szóról: Jó tudom, ő is azt mondta, hogy mi az, hogy "kiderült", neki is ezt mondtam ugyanis. Szerinte az természetes dolog, hogy az ember gyereket akar a párjától és talán ezért nem volt téma mert én direkt nem hoztam elő, ő meg természetesnek vette, hogy lesz. És most, hogy előhozta, hogy akkor talán már ideje .....most jöttek a problémák.Tehát nem hitegettem

2009. febr. 18. 20:33
 27/30 A kérdező kommentje:
Lehet gonosznak, vagy naívnak tartani, amiért erről korábban nem beszéltem Vele, de nagyon szerelmesek voltunk, nem érdekelt semmi más akadály, csak Ő.
2009. febr. 18. 20:36
 28/30 anonim ***** válasza:

Ertem. Ez viszont inkabb onzoseg, nem naivsag. Tul szereted magadat, jobban, mint ot, es ezert nem is erdekelt az, hogy biztosan o majd szeretne gyereket.

De persze megertelek, hiszen neked o kellett, ot szeretted meg.

Szerintem nagyon fogsz szenvedni, ha tenyleg elhagy a baba miatt, nem tudom, el sem tudom kepzelni, hogy elfog hagyni tegedet emiatt, ha amugy jol megvagytok.

Hat, senkinek nem konnyu az elete.

2009. febr. 18. 20:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/30 anonim ***** válasza:
Kicsit el vagyok keseredve, hogy leírtam ide az őszinte véleményemet, ami se nem lehurrogó, se nem támadó nem volt, és mégis ennyire lepontoztatok... ki érti ezt... :(
2009. febr. 19. 07:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/30 anonim ***** válasza:

19:50-es válaszoló vagyok.

Én most már azt látom, hogy nem is a gyereknevelés ellen vagy, csupán nincs körülötted olyan ember, akivel megoszd a félelmeidet és biztosítana a támogatásáról. A pároddal nem ültetek még le, hogy őszintén átbeszéljétek a dolgot? Akkor elmondhatnád Te mit érzel, mitől félsz, és talán meg tudna nyugtatni, hogy azt a gyereket nem egyedül Neked kell felnevelned! Ha tényleg olyan tökéletes a párod és olyan nagyon szeretitek egymást,ahogy írod, rengeteget tud neked majd segíteni mindenben! Ha nem vagy ebben biztos, akkor talán nem is olyan tökéletes... És egy gyerek sokat változtat az ember személyiségén is. Ha eddig nem voltál határozott, nem érezted magad elég talpraesettnek, majd a gyereked miatt fontos lesz határozott döntéseket hozni és meg tudod csinálni, mert ő lesz a legfontosabb az életedben. Az anyagi dolgok is megoldódnak, és nem is az a lényeg, hogy márkás dolgai legyenek! Miért gondolod, hogy nem tudnál neki jó életet biztosítani? Ha a Te életed nem volt tökéletes(sokan vagyunk még így ezzel), itt a lehetőség, hogy jobbá tedd a gyermekedét, mert már kellő élettapasztalattal rendelkezel hozzá! Remélem lesz más is, aki meg tud nyugtatni. Sajnálom, hogy a környezeted nem nyitott feléd, ne érezd kényszernek a kérésüket. Ha szeretnéd elmondani a félelmeidet, írj privát e-mailt! Nem meggyőzni akarlak, neked inkább támogatásra lenne szükséged.

2009. febr. 20. 23:09
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!