Más is annyira ki van akadva mint én, amikor újra nem sikerül?

Nem értem, miért kellett lepontozni!

Aki itt egy cipőben jár veletek, mindenki kivétel nélkül megérti, hogy mit éreztek, én is!

De azért ne legyünk olyan irónikusak, hogy akik elvetéltek, azoknak "legalább" már megfogant egyszer a baba!

Én voltam, akiből ömlött a cseresznyepiros vér a 6. héten. :(

Olvasgatom a hozzászólásokat, érdekes mindegyik. Én 30 leszek áprilisban, az első babára várunk, vagyis még nem sikerült, de hátha a meddőségin tudnak majd segíteni.

Fura dolog, ez, hogy akinek volt vetélése annak legalább megfogant már egyszer. Nem egy embertől hallottam már, hogy azok legalább tudják, hogy sikerülhet... ugyanakkor amit én gondolok, az az, hogy ha valaki sorozatosan elvetél nem biztos, hogy képes megtartani egy terhességet, vagyis sejtszinten minden rendben van, de szervezetileg nem okés minen. Őszintén, melyik a jobb? Ha sejtszinten oké minden és szervileg van baj, vagy az, hogyha sejtszinten nincs minden rendben és szervileg minden rendben? Szerintem utóbbi, hiszen akár egy inszem, akár egy lombik megoldhatja a gondokat, viszont akinek a méhe nem tartja meg, ott jobban el kell a dokinak gondolkodni, hogy hogyan tovább és mi legyen a következő lépés. Tehát nem értek egyet azzal, aki azt mondja, hogy jobb akinek már egyszer megfogant és aki azt mondja, bár én is biztos lehetnék, hogy meg tud foganni az a kis csoda.

Sziasztok!Hát a mi történetünk sem egy leány álom:(

Még csak 21 vagyok és már 3 éve szeretnénk babát ezért sokan le is néznek hogy én mit akarok még 21 évesen de nekem ez az életem célja és szerintem ez nem korhoz van kötve.A párom 30 és ő is már nagyon nagyon szeretne.És elég elszomoritó hogy itt vagyok még csak 21 évesen és minden nyavajám van már.16-án mi is kezdünk a meddőségibe remélem majd sikerrel, sajna van egy nagy cisztám és azt mondta a nőgyógyászom hogy ha ott van akkor nem fognak segíteni a meddőségibe de én reménykedem!