Hogy bírjátok lelkileg?

Hát, nagyon nehéz! Mi négy éve szenvedünk ezzel, úgy hogy egyikünkkel sincs semmi probléma. Teljesen ki lettünk vizsgálva.

Menj el petevezeték átjárhatóságira, ha még nem voltál, aztán irány egy meddőségi!

Bármi kérdésed van, nagyon szívesen segítek! Már sok mindenen túl vagyok. :(

Szia!

Mi is hasonlo cipoben jarunk mint Ti. Mi lassan 5 eve varjuk a csodat. Minden honapban, izgatottan varom, hatha most sikerult, de semmi. Ilyenkor en is padlon vagyok, hozzam sem lehet szolni, csak sirnek. De 1-2 nap elteltevel ujra elolrol kezdem az egeszet. ( nem tudom medig).

Most elhataroztam, hogy lazitunk, nem szamolom a ciklus napjaimat, nem fogom keresni a terhessegi tuneteket magamon ( mar sokszor becsapott a testem: kesett 1-2 napot, fajt a mellem). Nem elhetunk ugy, hogy folyton errol beszeljunk a honap minden napjan-orajan. Mikor eszemben jut, hogy mi van akkor ha nem lesz soha gyerekunk, akkor nagyon faj es szenvedek. De erzem, hogy egyszer nekunk is gyerekunk lesz, szivbol remelem, hogy mindannyiunknak, akik regota varjuk a 2011-es ev meghozza a varva vart BABA-t. :)

E.

Mi is 2éve próbálkozunk,hiába. 2x összejött,az sem maradt meg. Lelkileg,idegileg nehéz feldolgozni,hogy megjön minden hónapban,hiába nem várom. A kollégáim fele szintén ezzel küzd...eszméletlen,milyen világban élünk. Hiába az egészséges életmód,a sok gyógyszer,vitamin...nem jön a várva várt csoda...

Kitartás minden babára vágyónak... Reménykedjünk együtt,hogy hamarosan eljön a mi időnk is!