Sorstársakat keresek, akik szintén több hónapja próbálkoznak teherbeesni. Ti hogyan maradtok nem reménytvesztettek?

Mi 1.5 évig próbálkoztunk. Sajnos előtte 2.5 évig fogamzásgátlót szedtem,és az olyan károkat okozott a hormonrendszeremben, hogy ennyi idő kellett, hogy helyreálljon.

Muszáj kitartani,és bizakodni a negatív tesztek felett is.

Javaslom azt,hogy egy hónapban csak egyet tesztelj. Sok idegtől kíméled meg magad!

Petevezeték átjárhatósági vizsgálat is volt?

Nekem pl az esküvőn lett pozitív a tesztem 1.5 év után. Nekem megvárta az esküvőt, a biztos pontot a kis huncut (amúgy lányom lett).

Mi már túl vagyunk rajta, de nekünk az első baba 18 hónap alatt jött össze. Ezalatt az idő alatt volt két kémiai terhességem. A második után elmentem dokihoz, de igazából semmit sem foglalkoztak velem, azt mondták majd összejön. Igaz, akkor még csak fél éve próbálkoztunk. Nagyon nehéz időszak volt főleg, hogy nem sokkal ez a vizsgálat után több mint fél évig munka miatt más városban lakott a férjem, és csak ritkán találkoztunk akkor, mikor nekem szabadnapom volt. Nem akartam felmondani, mert még nem tudtuk melyik városban folytatjuk az életünket. Az volt a terv, hogy összejön a baba, én táppénzre megyek, és amíg nem kell visszatérnem dolgozni, eldöntjük mi legyen. Ezt majdnem 9 hónapig csináltuk. Aztán feladtam a munkám és utána mentem. Akkor március volt. Áprilisban új munkahelyen kezdtem, gondoltuk jegeljük a témát, és ha nem lesz semmi januárig, akkor elmegyünk orvoshoz. Ezzel lezártam a a rágörcsölős időszakot. Annyira nem foglalkoztam vele, hogy azt is elfelejtettem, hogy mikor kellene megjönnie. Mire feltűnt, már vagy 2 hete késett. Rögtön erős két csíkos tesztem lett. Azóta ő már 10 éves. Az öccse 4 hónap alatt jött össze, nála nem görcsöltem mert úgy gondoltam, sokára jön majd.

Lehet, hogy közhely, de tényleg van benne valami, hogy nem szabad rágörcsölni, majd jön. De ez abban a helyzetben piszkosul nehéz. Próbáljatok új célokat kitűzni, valami mást ami nem a baba. Tereljétek el a figyelmeteket, szervezzetek sok programot kettesben, ha meglesz a baba, ezek száma úgy is lecsökken. Hátha nektek is segít. Sok sikert!

2,5 év után próbálkozás után lettem terhes (még csak most léptem a második trimeszterbe, szóval csak halkan örülünk).

Nehéz, őszintén mondom, hogy nehéz, minden hónapban regénykedni, majd csalódni. De ki kell tartani, sajnos nincs más mód.

Mi úgy csináltuk, hogy mindig csak 1-1 lépésre igyekeztünk koncentrálni. Például kivizsgálások, akkor arra figyeltünk. Vagy lefoglaltuk magunkat egy teljes lakásfelújítással 3 hónapig, az kicsit elterelte a figyelmet, persze nem teljesen.

1 év sikertelenség után elvégeztem egy termékenység tudatos saját kurzust, hőmérőztem folyamatosan, Aviva tornát is megtanultam.

Majd kicsivel több, mint 1 év letelte után voltunk teljes kivizsgáláson, hormonok, átjárhatósági, ultrahangok, DNS mutáció vérvételek, endokrinológus, mammográfia stb stb, férjemnek teljes kivizsgálás, vérvételek.

A kivizsgálás, majd a pajzsmirigyem helyreállítása hónapokba telt, utána kezdtük az inszeminációkat. Ismeretlen meddőség lett a diagnózis, csak pajzsmirigy volt a gond.

Közben 3 kolléganőm lett terhes, és több rokon, ismerős, saját tesóm is. Mind fiatalabbak kicsit nálam. Irigyeltem őket, igen, sajnos ez van. De igazából nem tudhatom, hogy ők mennyit próbálkoztak, min mentek keresztül, sokan nem beszélnek erről, és megértem, miért, én sem osztom meg akárkivel, hogy inszeminációk kellettek, egyszerűen magánügynek érzem.

Hidd el, nem vagy egyedül. Mielőbbi sikert kívánok!

Én nem vagyok épp benne, de egy ismerősömnél is az volt, hogy ők már nem is közel egy éve, hanem több éve próbàlkoztak és mivel nem jött össze lemondtak a sajátról és örökbefogadtak.Onnantól szàmított 3 negyed évre spontán teherbe esett az ismerősöm. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a rágódás, stresszelés nem segíti elő a dolgot. Muszáj elengedni, amikor jön jön. Biztosan nehéz ezt megállni, de érdemes valami tartós elfoglaltságot találni vagy pszichológussal beszélni szerintem.

Sok sikert és kitartás!

Nekünk ez a 15. Próbálkozós hónap. Első babára gyúrunk. Férjemnek rossz minőségű és lassúak a spermái, de legalább a mennyiséggel nincs probléma. Szedi a profertilt, azóta egy fokkal jobb lett a minősége, így bizakodunk. Nálam elvileg minden rendben, kövi hónapban megyek petevezeték átjárhatóságra. Én konkrétan több negatív tesztre már nem tudok ránézni, így nem is tesztelek, csak lh tesztelek. A reménykedést nem tudom elengedni, minden ciklus végén számolom vissza a napokat. Kitartást Neked is! Próbálok egy kicsit bízni az életben, hogy tudja mit csinál, minden okkal történik és a javunkat szolgálja.

Nem rég vettünk házat, anyósom szerint a gólya először fészket rak. Remélem.

Nekünk 6 évbe telt. Elvesztegettem az időmet sima nőgyógyászokra, akik csak hormonokat néztek, némelyik ultrahangot. Soha nem volt komplex vizsgálatunk mert ugye ő ehhez kevés. Nagy szenvedés, szívfájdalom után, bejelentkeztem a kaposvári meddőségi központba. Folyamatosan kivoltam, hogy ide jutottam, meddőségibe kell menni stb…

Aztán rájöttem, hogy előbb kellett volna, mert itt mind a 2 oldalon mindent vizsgálnak és írják is fel rá a gyógyszert. A pajzsmirigytól az inzulinrezisztenciáig mindent néznek. 2023 júniusàban volt az első konzultáció, augusztusban már inszem. Januárban volt a 4. sikertelen inszem, majd februárban lombik.

Na én itt már totál pesszimista voltam, hogy úgy sem sikerül, főleg hogy a beültetés utáni 10. nap volt egy vérzésem. Abba is akartam hagyni minden gyógyszert, csak a férjem nem engedte. Azt mondta addig nem hagyhatom abba míg nincs negatív teszt. Borzasztó stresszben is voltam, mert anyukám kórházba került elég komoly dolgokkal. Szóval a 2 hét táppénz alatt rengeteg stressz ért.

A lényeg annyi, hogy évekig semmi majd végeredményben fél év meddőségi kezelés után a legelső lombik sikerült. Novemberben született meg a babánk.

Én azt tanácsolom neked a saját példám okán, de te majd eldöntöd, hogy 1 év belefér nyilván. De utána álljatok neki komolyabban és ne vesztegesd az idődet mindenféle dokival. Mert hiàba jó, ő nem tud inszemet csinálni sem lombikot.

Nagyon soknak sikerül az inszem is. Az pedig szinte semmi. Csak egy kis segítség.

Tiszta szívből kívánom sikerüljön mielőbb, de ha nem, akkor adj magadnak egy határidőt és ha addig sem akkor keress egy jó hírű meddőségit. Vannak csoportjaik, ott tudsz érdeklődni, olvasgatni orvosok után. Nem minden meddőségi jó, nem minden orvos felel meg az embernek. Bíznod kell abban a dokiban, elkell hinned hogy vele sikerül. Attól függetlenül, hogy nagyon negatívvá váltam a sok sikertelenség miatt, ott Kaposváron éreztem, ha valahol sikerül akkor az itt lesz.

Nekem azért is tartott eddig mert több nőgyógyásznál voltam, aki semmit nem talált. Akkor utána sokszor kimerültem, szünet következett mert ha elengedem, nem görcsölök stb… biztos sikerül. Ha elutazok nyaralni , nincs stressz, akkor biztos sikerül stb… ha pozitív vagyok akkor sikerül.

És látod nem sikerült. Kellett a lombik hozzá és még egy nagyon rossz, stresszes, szar hónapban terhes lettem. És ehhez a dokimhoz jártam utána magánba terhes gondozásra és végig vittünk egy probléma mentes terhességet. Mert olyan szinten bízok benne, ha mondott bármit akkor azt feltétel nélkül elfogadtam, elhittem.

Sok sikert kívánok neked.