Akik 30-35 között vállaltak gyermeket nem zavarja kicsit őket a koruk?
Nekem van màr 1 gyermekem, de szeretnénk még kettőt. Most vagyok 30 éves.
Azonban van bennem egy kis ellenérzés, sajnálom, hogy így kitolódott mivel nem annyira szeretnék 55, 60 éves lenni mire a gyermekem 25.
Az én anyukám 50 volt mikor én 25.
Bennem ez egy fusztrációt okoz.
Ez tud enyhülni?
Én mindig elitéltem ezt a késői gyerekvállalást, de egyetemen ültem 24 éves koromig, aztán dolgoztam, aztán szültem 1x és most itt vagyok 30 évesen.
Kérlek segítsetek. Én szerettem volna hamarabb is egyébként, de a páromat is később találtam meg és a suli és az anyagi helyzet sem engedte meg.
Én már 29 évesen lemondtam a sikeres párkapcsolatról, és egyáltalán nem terveztem többé családot. "Karrier" centrikus gondolkodásba kezdtem.
Közben kezdett úgy alakulni, hogy a 30-as éveimben lettem tudatosabb - vonzóbb kezdtem lenni a külvilág számára.
43 évesen, 2017. nyarán éreztem először, hogy EGYÁLTALÁN NEM FÉLNÉK(!) kihordani egy kisbabát annak a férfinak, akivel először egymásra találtunk MÉLYEBBEN ÉRZELMILEG (addig képtelen voltam a teherbeesési kísérletekre...)
De édesanyám, aki 20 évesen szült engem, éppen akkoriban volt haldokló fázisában és KEGYELETSÉRTÉS-nek éreztem volna, ha magára hagyom a szenvedései közepette.
Végül mégiscsak plátói szerelem maradt mindkettőnk részéről azzal a talán ELSŐNEK SZÁMÍTÓ(!) érzelmi közelséggel. Beteljesületlenül. Megbeszéltük a határokat.
Azóta is tartjuk magunkat a megbeszéltekhez. Az együttérzés, egymásba ÁTLÉNYEGÜLÉS folyamata - némi hosszabb mosolyszünet után - szinte töretlen... 2016. október vége óta. 42 és fél éves voltam akkor.
A nem túl távoli múltban pótanyukának kért fel egy másik férfi ismerősöm a vér szerinti, felnőtt korú gyermekéhez. (De a vér szerinti anya miért csak hallomásból tud rólam?) Én ezt elfogadhatatlan alkunak éreztem.
Hát ilyen történet is van. Talán nem teljesen egyedülálló élethelyzet az enyém. Még élhet az a fajta társadalmi nyomáskényszer, hogy fiatalon kell... de ez tényleg elő lenne ez írva?!
Én átérzem, van egy gyerekem, most 31 vagyok, nincs kapcsolatom, de most, hogy a gyerekem nagyobb, kezdem azt érezni, hogy esetleg lenne türelmem, energiám még egy gyerek kihordására, felnevelésére, szeretnék még egy gyereket felnevelni.
Mivel most így állnak a dolgaim, a következő 3 évben ez nem fog megtörténni, így én is 35 körül leszek, mire leghamarabb összejönnne. Én is idősnek érzem magam, annak ellenére, hogy fitt vagyok testileg, jól nézek ki, és vagy 10 évet letagadhatok, de azért belül mégiscsak 30 vagyok, a kor nem csak egy szám, tapasztalat, a személyiség változik, érik.. az energikus, majdleszvalahogy, majdmegoldom énem eltűnt, helyette jött a tervező, komolyabb, mindennek érzem a súlyát.. rugalmatlanabb lettem, pedig az a rugalmasság, ami volt, az nagyon sokat segített a gyereknél, olyan könnyen alkalmazkodtam, hogy meg sem éreztem..
Belegondolni, hogy 60 felett leszek, mire ő harminc.. hát igen, megrémít kicsit, annak ellenére, hogy engem is így vállaltak, a kor nem csak egy szám, a személyiség formálódik az idő alatt.. és igen, öregszik az ember lelke a tapasztalatok miatt. Én is vidám vagyok, meg felülök a hullámvasútra, de azért már nem vagyok olyan izgága, energiával teli(lelki energiával!)..
Na de mindennek ellenére én 36 alatt simán vállalnám, mert ugyan ijesztő, hogy idősebb kismama leszek(ami ebben a mai világban sajnos átlagnak számít), még mindig nem annyira vészes, minthogy gyerekem születne, nevelhetném, és még mindig csak kicsit leszek túlkoros, nem olyan szélsőségesen, mint a 40 körüli gyereket vállalók, pláne nem annyira, mint az 50 körüli gyerekvállalók. Szóval csak olyan átlagosan idős anyuka leszek, "kicsit" fogok csak eltérni az optimálistól, és ez nagyon megnyugtat. Plusz én tudatosan készülök arra, hogy majd otthonba megyek, hogy ne terheljem a gyereket, ha problémáim lennének bármivel "idő előtt".
Nem, 38 évesen se érzem magam öregnek. Sorba szülik a velem egykorúak az első, második, sokadik gyereküket.
Nekem kettő van, 31 és 35 évesen szültem őket. Több nem lesz, de nem a korom miatt. Attól még beleférne.
Nem számít hogy hány éves leszel, ha megvan a normális családi környezet stb, akkor akkor vállalsz amikor akarsz.
Én kései gyerek lettem, 25 éves leszek, anyukám 59 de ez engem sose zavart, inkább őt zavarta mert nagyon félt attól hogy nem fogja megélni azt hogy lásson férjhez menni vagy hogy az én gyerekemet is lássa majd felnőni.
De 2 éve férjhez mentem és most pedig már jön a baba, szóval minden a helyén.
A lényeg hogy én véleményem szerint nyugodtan jöhetnek a babák.
Jó nyilván én azt mondom hogy 40 év fölött azért ideje megállni, mert akkor már elég sok genetikai betegség elő jöhet azt mondják, de addig semmi gond 🥰
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!