Ha évek óta nem estem teherbe megszakításos szexszel, akkor vmi gond van?

Ha megszületik a baba minden sokkal nehezebb lesz, minden téren. A párkapcsolatot is erősen megviseli.Szóval ha már most így áll hozzá a párod a dologhoz, le kellene ülni és megbeszélni a dolgokat...

Hogy a kérdésre is válaszoljak mi 11 évig "védekeztünk" így de ahogy élesben csináltuk, pár hónap után teherbe estem. Szóval simán eshetsz teherbe, össze fog jönni. 🙂

Egyik barátnőmék azért lombikoztak most, mert a párjának a spermaképe csak azt tette lehetővé... úgy hogy a srácnak az előző házasságából van egy 9 és egy 5,5 éves lánya. Nem jelent semmit, hogy neki sikerült már...hacsak nem tegnap :D

Ettől függetlenül amit írsz, az iskolapéldája a sok férfit érintő érzelmi intelligencia hiányáról. Tudomásul kéne venni, hogy ez egy közös játék. És tök mindegy ki a "hibás", mert együtt vagyunk, ezt fogadtuk meg amikor összeházasodtunk és együtt küzdünk meg vele. Ha férfi oldal a hibás, akkor a nő támogatja, sőt teszi ki magát kezeléseknek, ha fordítva, akkor meg a férfi áll mellette és támogatja lelkileg. Nekünk másképp nem is sikerülhetett volna.

Ami biztos, hogy sok kapcsolat tud rámenni a meddőségre, illetve annak el nem fogadására, a végeláthatatlan küzdelmekre. De az a legrosszabb, ha a pasi fejét homokba dugva a nőre mutogat - mint a középkorban. Statisztikai adat, hogy a meddőségek 40%-a női oldalú, 40%-a férfi és a maradéknál mindkét oldalon probléma van.

Nem mondom, hogy nálatok meddőségről lenne szó, hisz se végigpróbálkozott min. 1 év nincs a hátatok mögött, se kivizsgálások. De az látszik, hogy az ellenállás hatalmas a férjed részéről. Ezt vagy meg tudjátok beszélni és támogató szerepben föllépni a másik oldalán, vagy átmentek vádlóba és akkor megjósolható a vége.

Sajnos unokatestvérem a példa, ahol a férje az első nehézségnél, ahol érezte hogy természetesen nem lehet gyerekük - az unokatesóm endometriózisa miatt - felállt és lelépett, 10 év után, egyik napról a másikra. Döbbenetes volt. Akkor értettem meg még jobban, hogy nekem mekkora szerencsém van a férjemmel, akinek a támogatása nélkül nem jutottunk volna túl ezen.

Remélem Ti is megtaláljátok a közös hangot, a közös utat. Sok beszélgetéssel. Anélkül, hogy vádaskodnátok. Lehet, hogy a férjednek több idő kell, hogy bizonyos gondolatok megérjenek benne. De segíts neki. Ha meg nem megy, akkor inkább menj - ha szeretnél családot.

Ezt beszéljétek meg még egyszer higgadtan. Mert a gyerekvállalás csak akkor lesz jó, ha mindkét fél 100 százalékig benne van.

Amúgy tudom, milyen érzés, két év próbálkozás után nekem is a férjem vetette fel, hogy most már vizsgáltassam ki magam. Így. Nem vizsgáltassuk ki magunkat, hanem én. Mikor kérdeztem, miért, az volt a válasz, h nekem egyszerűbb. Hát...

Nekünk volt már ekkor egy közös gyerekünk. És amíg nem beszéltük át a problémáinkat, nem is jött össze a második.

Kedves férjed gondolom nem tegnap ejtett teherbe egy nőt, hanem vagy 10 éve, nem? Azóta leromolhatott a spermaképe... nyugodtan mond meg neki.

Amúgy én sem estem teherbe megszakítás alatt, pedig nem lenne gond.

A férjed akar egyáltalán gyereket?

Fura az egész, kétszer meggondolnám, hogy vállaljak egy gyereket egy ilyen kapcsolatból.