Kitolásra hogyan lehetne felkészülni?

Ismerd meg a rekeszizmod, tanuld meg használni... bár mondjuk terhesen már nehézkes lesz. Nekem másfél perc volt kb. a kitolás, a doki oda sem ért vágni nem is repedtem így megúsztam a varratokat. Utána beszélgettünk és mondta, hogy azt látta, hogy nagyon ügyesen rekeszizomból tolok és nem “fejből”. Énekeseknek meg fúvós hangszeren tanulóknak szokták ezt tanítani, hogyan vegyenek levegőt rekeszizommal. Na lehet én különc vagyok de én mindig is úgy vettem :D olyankor a tüdő jobban megtelik levegővel, tovább tudsz nyomni is, illetve én azt vettem észre, ha vajúdáskor egy-egy nagyobb fájánál kifújáskor leszorítom a rekeszizmom, akkor elviselhetőbb a fájdalom.

Az hogy egy cirka 2 perces kitolásnál nem repedtél az nem a te érdemed. Létezik gátvédelem és az embernek van szája nemet mondani arra, amit nem akar. Én erre szavazok hirtelenkedés helyett.

Lehet nem az én érdemem, lehet csak genetika vagy a csillagok együttállása, de lehet amiatt is, hogy terhesség alatt végig aktív voltam vagy hogy nem stresszeltem a szülés alatt, mert tudatosan kêszültem rá ki tudja. Fogadott dokim/szülésznőm nem volt, nem is készültek gátvédelemre, nálunk rutinból vágnak. Azért úsztam ezt meg, mert a dokinak nem volt ideje rá. Azt pedig ő mondta, hogy ritka az ilyen és látta, hogy rekeszizomból nyomok stb. nem dicsekszem vele, de ez van. A kérdés az volt, hogyan tud felkészülni a kitolásra, én leírtam a saját tapasztalatomból mi vált be...

Első szülésem előtt olvasgattam a neten én is minden okosítást és egy helyen azt olvastam, hogy úgy kell szülésnél nyomni hüvelyből, mint amikor együttlét után segítesz kinyomni magadból a cuccost a wc-n... nem írom másképp, de ezt ugye csak azok tudják akik nem óvszerrel védekeznek, hanem tablettával, vagy sprilállal. Tehát igazából hüvelyből kell nyomni, nem fenékből és nem úgy a vakvilágba erőlködni. Én a biztonság kedvéért 30. hét után elkezdtem hüvely összeszorításokat csinálni, minden nap egyre többet, amíg ment. Második nyomásra kint volt a lányom.