Mi késztet egy anyát arra hogy a gyermekét megőlje szülés után, mi zajlik le benne?

Szerintem addig jó, mig nem tudjuk,de biztos vagyok benne, hogy hatalmas kétségbeesés, félelem, zavartság.

Nem biztos, hogy rosszat akar azzal, hogy ezt teszi, sőt talán tudatában sincs.

Nekem egy hete halt meg a babám, és nem tudom felfogni, mi készetethet egy ANYÁT arra, hogy a gyermekét megölje.

Tudod, ezek az anyák általában betegek vagy olyan nyomás nehezedik rájuk, amit ők nem tudnak kellőképpen kezelni. A betegséget bár említettem, itt nem a konkrét elmebetegségre gondolok. Érzelmileg instabilak, jó néhányan depressziósak. Miután megszületik a baba, bepánikolnak, kétségbeesnek és nem gondolkodnak, aztán megtörténik a baj. Többen utólag meg is bánják. Azonban félnek, hogy a férj megveri őket, tartanak attól, hogy a szájukra veszik az emberek. Ami nem ok arra, hogy megölje a gyerekét, de kavarognak a hormonok, az érzelmek és az ilyen esetben eredményezheti a tragédiát. Mi ezt pszichológiából tanultuk, nem túl részletesen, de pár órát ennek szenteltünk. Igazából fölösleges azon rágódni, hogy mit éreznek és miért. Mert egy egészséges ember ezt nem érti meg, nem értheti meg, mert ha már érti, akkor komoly bajok vannak a háttérben. Ezeket a keserű okokat "el kell fogadni", tényként kell kezelni, de mint írtam, egy egészséges ember számára ezek nem érthetőek meg.

Szívből sajnálom ezeket az embereket, mert betegek és ugyanígy sajnálom a babákat is, akik ártatlanul halnak meg. De amíg vannak olyan helyek, ahol a házasságon kívül született gyermek még szégyennek számít és ahol a férfi kezet emelhet a nőre, addig sajnos, lesznek ilyen esetek is. Ugyanis ez a két tényező az, ami leginkább előidézője lehet a tragédiáknak.

Ezek szörnyű történetek:(

Sajnos teljesen hétköznapi emberrel is megeshet.

Gondoljunk csak bele, az évek során igenis előfordul néha, hogy egy anya a gyereken vezeti le a feszültséget. Valaki felidegesít és a gyerek csak egy apró csínyt tesz, vele kiabálsz, mert ő van ott. Ez az élete során minden anyával előfordul, akivel nem, az vagy nem sok időt tölt a gyerekével, vagy hazudik, vagy csak MÉG nem történt meg.

Sokan ütik meg a gyereküket, persze csupán nevelési célzattal. Aztán újra, meg újra, néhányan nem tudják abbahagyni, aztán már mindenért ez lesz a büntetés. De elég egy dühből adott pofon is, ha a gyerek elesik és rosszul, beveri valamibe a fejét és máris ott a baj. Persze ez a véletlen gyilkosság.

Amikor valaki direkt csinálja, mint pl amit az egyik válaszoló írt, hogy vízbe folytja a fiát, azt nem tudom elképzelni. Rettenetes lehet olyan lelki gondokkal élni, hogy erre valaki ép elmével képes legyen. Sokan azzal indokolják, hogy fiatal az anya, csupán tizenéves. A kor nem lehet kifogás, ne mondja senki, hogy egy tizenéves azt hiszi, hogy ha egy élő babának betömi a száját és zsákostul a kukába dobja, akkor nem lesz baja. Ezt egy 5 éves is tudja.

A büntetés amit kap érte, úgy kell leélnie az életét, hogy tudja, megölte a saját gyerekét. Borzalmas lehet, de nem egyenlő egy ártatlan gyerek halálával.

Adja örökbe, rakja le egy kórháznál, vagy ilyesmi, inkább vetesse el még időben, de ne ölje meg. Ha valaki későn jön rá, hogy nem való anyának, akkor is állami gondozásba adhatja, vagy lemondhat róla. Nem kell bántania.

Elég érzékenyen érint ez a téma, ezért is lett az irományom olyan összevissza, elnézést érte. Nagyon fiatalon lettem anya, de a fiam az életem. Nem tudnám elviselni, hogy bármi baja essen, és meg sem fordult a fejemben, hogy megöljem. Illetve csak ilyen elméleti síkon, mint ez, hogy mit érezhet valaki hasonló helyzetben. Az ilyen embereknek, "anyáknak" nem ép elméje nincs, hanem lelke.

L/18, 3 éves kisfiú anyukája

Úgy 10 éves lehettem és a Readers Digest-ben olvastam hasonlót mint a vízbe folytás, de ott az anya a csecsemőit ölte meg, azthiszem 15 gyereket szült és mindet bevitte a kórházba, légzési nehézségekkel és a bölcső halálra fogta, aztán kiderült,hogy megfolytotta őket,párnával:S A hideg kirázott:S

Az egyik exosztálytársam testvére rendőr, ő is mesélt annak idején hasonlót nekünk de hálistenne már nemtudom mi volt.

Az okot jobb nem tudni, de én depresszióra,hormonbobás zavarra és elmebajra fognám.Az az anya aki ezt teszi, az nem anya,ettől még a kutyák is jobb szülők.Sok könyvet olvastam már életemben és volt egy történet egy kutyáról akinek kölykei születtek.Az anyakutyát magára hagyták a gazdái,lényegtelen miért és nem volt ennivalójuk.Az anyakutya azt mondta a kölykeinek(miután minden élelmet nekik adott),hogy ha meghal,őt egyék meg,hogy ne éhezzenek...ez az igazi anyai ösztön.

Volt egy másik történet is, azért írom le,mert a témához kapcsolódik és sokkolt engem,az a nő sem volt igazi anya,mert választhatott volna más utat is.Adott volt anya egy kisfiúval,éheztek ők is és az anya kétségbeesésében a vonat elé tette a fiút,mert olyan szinten éheztek már,hogy jobbnak látta ha meghal..elítélem mert lett volna más út,örökbe adhatta volna és ha minden gyerek gyilkos szülő ezt tenné jobb lenne a világ, de ezek csak barmok,akiket hajt az ösztön...az aki a gyerekét képes megölni,még a pokolba sem való

Hali!

Jó témát találtál meg. Ez az 1 amire nálam rögtön nyílik a bicska.

Nekem is most született az első babám és rettegtem első nap hogy együtt maradok vele mert ha valamit elrontok akkor mi lesz vele? de az hogy bántsam??? SOHA!!! Nekem is volt sajnos szülés utáni depresszióm mert nagyon sok baj volt szülés közben majdnem mindketten rámentünk nehezebben is fogtam fel hogy a kisfiú az ágyban az én fiam... Azokkal az szülőkkel akarnék csak 10 percre kettesben maradni akik ezt teszik... Akik kegyetlenül bántják azt akit életükkel kéne védeni mindentől... Ex barátom fegyőr volt, mesélte hogy ha gyerek bántalmazó került be a fogdára akkor a többieknek beszóltak hogy gyereket bántott és már kezelésbe is vették. Sűrűn mentek azok az orvoshoz utána... Az vigasztal hogy a börtönben megkapják a magukét, kiverik belőlük a depressziót. Ez nem mentség sokan lesznek depressziósak (szinte minden 3 császáros anyuka és a természetesen szülők közül általában minden 5.) de nem hallunk ennyi gyerek vagy csecsemő halált...

"Tudod, ezek az anyák általában betegek vagy olyan nyomás nehezedik rájuk, amit ők nem tudnak kellőképpen kezelni."

Ezzel nem értek egyet mert rajtunk is ugyanolyan nyomás nehezedik! Emberek vagyunk és azért van agyunk, hogy felül kerekedjünk és az, hogy valaki rákiabál, vagy rácsap a gyerek fenekére nem hasonlítható ezeknek az "anyáknak" tetteihez. Lelkünk pedig azért van, hogy ha még rossz is a gyerek és mi dühösek is vagyunk, elég ha ránk néz és mi elolvadunk! Mindenkinek voltak rossz időszakai a gyerekével, túléltünk már hisztiket és egyéb rosszaságokat, de az a legdurvább ha azt gondolom most rácsapok a fenekére és a gondolat után már lelkiismeret furdalásom is van pedig csak gondoltam.

A városban ahol lakom egy nő a gyerekét (3. -at) megszülte és (élve) berakta egy nylon zacskóba a szekrénybe. 2 évet ült börtönbe és nem mondhatnám, hogy olyan rosszul érezné magát a tette után. Hogy én sajnáljam őt? És mégis miért? A gyereket sajnálom és bele sem merek gondolni milyen halála volt szegénynek és az "anyukája "igenis együtt tud élni a szörnyű tettével! Büntetés? Hol van? Azóta szült még 1 gyereket és éli az életét tovább!