Szülés élmény? 4 honapja szültem.

Ki kellene hogy beszéld magadból a kellemetlen élményeket mert így nem fogsz tudni megbírkózni vele. Sajnálom hogy van ilyen kórház is ahol effélék történnek nagyon megalázó és teljesen felesleges.

Szóval nem pszichológushoz küldelek de talán egy rokon vagy védőnő is segíthet ha kiöntöd a lelked. A kistestvér szempontjából valóban mindegy de NEKED nem mindegy!!!!

Idővel ez is elmúlik és nem fogsz ennyire rossz "emlékképpel" visszagondolni.

Hagyj még időt magadnak és ha ránézel a kicsire ő enyhíti ezt a kellemetlen élményt, őérte megérte!

Én 10 órát vajúdtam aktívan! A szitu hasonló volt4 jobban szerettem volna az oldalamon lenni, mert így jobban háton nagyon fájt és oldalasan könnyebb volt! Nekem is iszonyatos volt, amikor nem mérte a szívhangját! Ráadásul amikor már a szülőszobán voltam nem is találták a szívhangját! Úgy nyomtam ki, hogy végig nem találták! Rengeteg olyan dolog történt amitől a hideg ráz és engem is néztek tanulók!

De abba gondolj bele, hogy büszke lehetsz magadra, mert végig csináltad! Hogy életet adtál, megszenvedted és ANYA vagy!!!

Próbáld a szebb emlékeket előtérbe helyezni és homályosítsd el a rosszakat!!!

Hasonló szülésem volt és én is így éreztem. Másfél év volt míg túltettem magam rajta, de akkor szinte egyik napról a másikra.

Ne legyél türelmetlen magaddal, még friss az egész nagyon. Beszélj róla sokat (de azért ne menj a környezeted agyára ezzel), az segít!

Szia!!!

6 napot feküdtem kórházban mert túlhordtam és sok baj is volt már stb.. 40+10 volt aznap mikor kitalálták a dokik a sorsom. reggel 7kor keltetek hogy az igazgató akar megvizsgálni és azonnal menjek a vizsgálóba bemegyek vetkőzzek le mondta egy doktornő oda mutatott valami paravánra beálltam mögé gatya le kijövök mutatja a vizsgálóasztalt melyik irányban találom (egy L alaku szobában volt a fal másik felén.) Megyek arra és az össze reggeli vizites orvos és szülésznő ott volt megálltam és csak néztem (nem számoltam de ha 15 ember nem volt ott akkor egy sem...)szóltak hogy menjek mert kezdik a vizitet mindjárt rosszul voltam hogy hányan nézik a seggemet (mert szerencsére mind nézett egy kivételével mert az jegyzetelt a számítógépre) Megkérdezte az ig. hogy mikor akarok szülni mondtam hogy márc. 10 re terveztem és már 20at írunk. Azt mondta hogy jó akkor most indítják mert már nem jó és baj van mert nem kap elég ellátást a méhlepényből a fiam (4660 grammra mérték előtte való nap)... Na a lényeg hogy az összes doki bent volt mikor tágították ezt két doktornő csinálta a többi nézett megint a vajúdóban este 10kor mondtam az orvosoknak hogy nem kell bejárkálni félóránként megújjazni mert azt se tudom ki kicsoda mindenki bejön és bennem turkál a párom meg a fejemnél áll és most már csak az orvosom nyúlhat hozzám és más be se jöjjön... Fél 12kor mondták hogy műteni kell mert nem tágulok 2 ujjnyi maradtam (gondolom ment volna ha nem stresszelem magam hogy ha az utcáról jön be valaki is belém nyúlhat) megint az összes orvos bent volt aki éjszakás volt párom számolt 14 embert a beteg hordóval együtt. Olyan injekciókat kaptam amit azt se tudtam hogy mi amikor kiemelték a fiamat meg se mutatták Páromnak az örzőben csak annyit bírtam mondani hogy ne haragudjon hogy nem tudtuk együtt végig csinálni. Minden nap kapta a fiam az injekciókat én is napi 4et reggel este 1-1 oxitocyn a többi nem tudom mi volt mindennap vért vettek tőlem a zárójelentés nem rólam szól a fiaméba se írták bele csak a bcg oltást.. Úgyhogy engem is rosszul érintett ez az egész helyzet ami bent volt nem haragudtam volna ha azt mondják hogy valami nem stimmel velem mert ez vagy az van és arra kapom az injekciót de az hogy azt se tudom hogy a fiam miket kapott... A védőnő is azt mondta hogy nem tudja mi történt velünk mert Ő sem bírt utána járni a háziorvos a vajúdási és műtéti leírásom nem tudta kicsikarni belőlük ugye amit egyből írnak ha valaki szülőszobára kerül... Annyira rossz volt maga a tudat is hogy elvették a szülés lehetőségét is tőlem és föleg hogy semmit nem tudok magunkról... Hogy mi volt hogy volt. Úgyhogy nekem valamit elrontottak és azért volt velünk az összes orvos (aminek örülök az mondjuk az hogy vigyáztak ránk nagyon) Párommal beszéltem sokat erről és nekem jót tett vele megbírtam mindent beszélni. Próbáld meg kibeszélni magadból...

Szia!

Nekem is voltak élményeim rendesen, utsó 2 hétben benn feküdtem, volt olyan magzatvíz vizsgálat amikor hatan nézték a szét tett lábam között a csövet, persze egyenként mindenki bekukkantott.

Aztán szülésnél "szépen nyugisan" vajúdtam néha a szülésznő, néha az orvos megvizsgált, majd mikor jöttek a tolófájások nem győztem számolni hányan jönnek. Jött ugye a szülésznő meg a doki majd 3 gyakornok majd a gyerekorvosok, és még nem tudom kik. a lényeg, hogy mire megérkezett a baba addigra vagy 10-n voltak. Ja és vákumoztak amire még többen kíváncsiak voltak, meg rajtam nyomtak (150 kg-s melák). Utána jött a varrás, amíg el nem altattak addig 4(!!)-en voltak a lábamközött, kettő a lábamnál, medika, és még nem tudom kik voltak, majd elaltattak, akkor már volt ott altató orvos, nőgyógyász, belgyógyász, mindenki, alig tudtak elférni a szülőszobában. DE nem érdekelt, az orvosok tudták mire számíthatnak, nem most csinálnak először ilyet, a medikáknak meg ilyet is KELL látniuk, mert ezt a hivatást választották. Szóval én nem szégyellem magam, tudták hogy van ilyen és van olyan szülés is, a gyakornokoknak meg meg kell tanulniuk ezt is kezelni.

Ja azt még megelmíteném, hogy ahol szültem a szülőszobán is van vizit. Akkor jöttek 6-an, főorvossal az élen, aki egy vadállat, és mindenki előtt megvizsgált, persze fájás közbe, én meg ott ordítottam annyira fájt. Ez sem érdekel a mai napig. Amúgy 6 hete szültem