Miért akarnak a nők szülni?

Nekem megérte. Annak aki nem akar, annak nyilván nem. Aki gyereket akar, az belekalkulálja, hogy a szülés, akár természetes, akár császár, fájni fog nem kicsit.

Gyereket akartam, gondoskodni egy életről, felnevelni, megtanítani neki a szokásainkat, a családunk történetét, valakit, aki majd ha nem leszek, benne tovább élek. Család lenni.

A szülést meg egész egyszerűen elfelejtik a nők hogy mennyire fájdalmas volt. Így vagyunk kódolva. Szülés után egy félórával már nem tudtam felidézni a fájdalmat, bezzeg a 10 évvel ezelőtti gyökérkezelésem fájdalmát még most is fel tudom.

Igen megéri, nekem nem ment tönkre a kapcsolatom, mert a gyerek apja tudja mivel jár egy gyerek. Nem cukormáz meg rózsaszín csillámfelhő, tudta hogy éjszakázni kell vele.

Szerintem mókás kérdés :) Ma én is feltettem magamnak magamnak. 7 hetes terhes vagyok, folyamatosan szarul vagyok, semmit nem tudok csinálni és még hol a vége... :)

Feküdtem a kanapén, szenvedtem reggel óta, a párom leült a földre mellém és szomorúan nézett rám. Mosolyogva mondtam neki, hogy ez kétségtelenül brutál fos, mégsem halt még ki az emberiség, szóval nyugtassa a gondolat, hogy a gyerek akkora öröm, amiért ez az egész és ennél sokkal több is megéri. Ez, bárhogy is nézem, csakis azt jelentheti, hogy a gyerek egy számunkra jelenleg elképzelhetetlen öröm. Milyen megnyugtató gondolat :)

Én pl. nem biztos, hogy akarok.

Nem feltétlenül azért, mert tönkreteszi a testet (úgyis megöregszünk, nem mindegy?), hanem mert sokszor idegesítenek a gyerekek és szerintem a sajátommal sem lenne más. Mikor még pici baba, akkor aranyos, de utána már nem annyira.. És igen, a szülés fájdalmától és a terhességtől is félek. Sajnos van egyéb bajom is, nem biztos, hogy akarok többet.

Illetve visszatart még (és most jöhet a lepontozás), hogy sok nő kicsit megbolondul szülés után. A környezetemben sokan szültek most és ezt látom. Szellemileg mintha már nem lehetne velük beszélgetni (mert csak a GYEREK, a GYEREK), amit megértek, persze, de mintha feladták volna a normális életüket. A korábban szeretett munkájukat, a hobbijukat és sajnos a férjüket is. Én nem szeretnék ilyenné válni.

28/N

1. génjeinkbe van táplálva a szaporodási ösztön

2. szereti a gyerekeket, szeretne családot, szeretné a génjeit továbbörökíteni (igen, megéri és nem feltétlen megy tönkre minden kapcsolat, ha igen, az gyerek nélkül is tönkre fog menni pár év múlva)

3. és persze vannak, akik a segíjért szülnek.

Ez az élet rendje,faj fenntartàsi ösztön.Slussz.

A negatívumok ,amiket írsz ,eléggé túlzóak.De,majd te is meglàtod,hogy túlélhetőek,sőt!És a legtöbbjük hozzààllàs kérdése.

És a legfontosabb:nagyon jól vàlaszd meg kinek szülsz.Amelyik kapcsolat a tervezett gyerek miatt megy tönkre,az annyit is ért.