Egy brutál fájdalmas fogászati kezeléshez/fogfájáshoz képest mennyire elviselhetetlen a szülés közben érzett fájdalom?

Magára a fájdalomra én sem emlékszem milyen volt,csak arra,hogy kb.fél időtől kiabáltam,hogy nem bírom tovább,inkább császározzanak meg,hogy vége legyen az egésznek.Pedig természetes szülésre készültem végig,és örültem,hogy az lett,de akkor ott,mégis inkább választottam volna azt.Mikor megszületett azt mondtam,soha többet.De kb egy év után már teljesen elfelejtettem minden rosszat.Nem tudom mihez hasonlítani.Se fogászati kezeléshez,se vese/epegörcshöz,se menstruációs fájdalomhoz.Arra emlékszem csak,hogy mikor már rendszeresen,szinte szünet nélkül jöttek a fájások,potyogtak a könnyeim,és folyamatosan azt hangoztattam,hogy nem bírom.De persze,ott akkor,akkora erő vsn bennünk,hogy végig lehet csinálni.

Én ugyan nem szültem még, de 15 évesen volt olyan probléma a fogammal (jobb oldalon alul az utolsó előtti) hogy elvileg nem lett kitisztítva mielőtt betömték és a bent ragadt bacik miatt begyulladt. Alatta olyan csomó keletkezett ami rendesen kemény volt és lassan nem tudtam hogy feküdni mert mindig húzott. Kb a semmiből két hét alatt nőtt kis labda méretűre. Alapból alacsonyabb vagyok, hát még akkor, szépen néztem ki azzal a nagy "daganattal" az állam alatt. Hamar szájzáram is lett, alig bírtam szétnyitni a fogaimat, míg végül már az se ment. Elküldtek szájsebészetre ahol, pont miután befeküdtem a kórterembe és elment a család, visszahívott a rendelőbe a doktornő ahol gondolt egyet hogy ő most kihúzza a fogam (különben mondjuk felvágták volna a nyakam és sebhelyem lenne). Mivel a lámpa fénye bántotta a szemem ezért az csukva volt. Hirtelen azt vettem észre, hogy valami cuccal feszíti szét a fogsorom, közben esküdni mertem volna hogy valami alul-felül szétrepedt az ínyemben. Dupla érzéstelenítőt adott de az az arcomban terjedt szét. Mindent éreztem miközben kihúzta a fogam. Egy asszisztens lefogta a lábam, de közben kiment és jött helyette egy másik. A kórteremig elhallattszódott ahogy sikítok. Az érzéstelenítő miatt annyira lezsibbadt az arcom hogy nem bírtam kinyitni a szemem. Csak éreztem ahogy feszíti, rángatja a fogam, aminek a gyökerét szépen bele is törte tehát azzal is szenvedni kellett. Lehet egy 15 percnél nem nagyon tartott tovább, de legalább egy órának éreztem és biztos voltam benne hogy elájulok. Gondolkodtam már rajta, hogy vajon egy ilyen foghúzás vagy egy szülés a jobb. Jelenleg azt mondom hogy lehet inkább szülnék minthogy még egyszer átessek ezen. :)

Nekem volt fogszabályozóm, ráadásul felnőtt fejjel, szóval emlékszem a fájdalomra tisztán. Másfél éve volt egy hosszadalmas fogászati kezelésem húzásokkal, gyökérkezelésekkel, injekciókkal, 2 fog gyökérkezelésekor nem hatott az érzéstelenítő,nmert be volt gyulladva a fogam. Mégis azt az időt (10 óra),amíg a fiam megszületett, inkább tölteném a fogorvosi székben! Sokkal inkább... Pedig 8 éve volt,de máig emlékszem. A lányomnál már nem biztos, h elcserélném, az csak 2 öra volt.

Fekve szerintem a legrosszabb.Én a vajúdàs alatt csak addig feküdtem,amíg ctg-vel ellenőrizték a kicsit,meg megvizsgáltak,mennyire tágultam ki.Ahol én szültem,van szülőszéjk,illetve a szülőágyat is lehet félig ülő/ülő testhelyzetbe állítani.Én ez utóbbit szerettem volna,de mikor elérkeztünk a kitolási szakaszhoz,a kutya nem törődött vele,hogy én hogy szeretném.Annyit mondtak,ugorjak fel a szülőágyra oszt jóvan.Nekem meg már nem volt energiám tiltakozni.Azért arról tájékozódj,hogy a választott kórházban mi a protokoll.Ugyan is legjobb tudomásom szerint nagyon sok helyen csak vajúdni engednek vízben,szülni nem.

Szerintem te egy óriási túlélő vagy és amúgy jó a humorérzéked is, legalább is én nevettem a kérdésed hallatán, ironikus... szerintem minden rendben lesz és ne aggódj... meg ami a legfontosabb, ne gondolj előre ilyeneket, én se gondolok rá és nincs min szorongani.