NAgyon szeretnénk babát a férjemmel, de félek a szüléstől?

5-ös vagyok. Akkor kicsit jobban részletezem: mivel semennyire nem tágultam, a szívhang meg leesett, így cselekedni kellett. Az ügyeletes doki kézzel tágított, a fogadott dokinőm meg konkrétan térdelt a hasamon, hogy kisegítse a fiam. Nem volt idő a vágásra, szakadtam, középen, de szerencsére nem végig. Délben folyt el a vizem, kb este 7 felé erősödtek a fájások, és este 10-re lett meg a fiam.

Ennek ellenére már másnap reggel jól voltam. 1 napig kicsit óvatosabban ültem le, utána már ezzel sem volt gond. SZóval bármennyire is brutálisnak tűnik a szülésem, konkrétan csak pár órát kínlódtam, mert másnap már nem volt gondom. Van, akinek van "maradandó" vagy csak hosszan elnyúló "károsodása" a szülés miatt, de sokaknak nincs. SZóval még egyszer írom, ne a rémtörténeteket olvasd, hanem a jókat.

Gratulálok!

10/10-es apgarral született, tökéletesen egészséges, már 4 éves.

Szerintem a dokin múlik. Fogadj egy olyan orvost, akiben maximálisan megbízol, aki TÖRŐDIK VELED, válaszol a kérdéseidre, és ha baj van,akkor is ott van. Nekem jó volt a dokim, így nem paráztam. Tudtam, hogy jó kezekben vagyok.

Ahogy írták is: NE OLVASS UTÁNA!

Minden ember más. Épp ezért nincs két egyforma szülés sem. Az hogy másoknak milyen volt, nem jelenti azt hogy a Ti nagy napotok hasonlóképp lesz. Oké, fájni fog. Ez biztos. DE! Tényleg a cél számít.

Első gyermekes vagyok és én is kíváncsi voltam. De inkább próbáltam arra gondolni, hogy a fiammal majd milyen ügyesek leszünk, mennyire boldog leszek ha a kezemben tarthatom majd.. Hidd el, 30. hét után már nagyon fogod várni azt a bizonyos napot :) Na jó.. 37 után már biztosan. Addig reméled, hogy bent marad még picit :)

Nekem is volt gátmetszésem, semmit nem éreztem belőle. Varrás? Semmit abból se.. A regenerálódásom pontosan emiatt gyors volt! 2 hét múlva már minden jó volt!

Ja igen.. A szülésfelkészítőn (kórház tartotta) mondták, hogy beöntés lesz, esetleg kanül ha infúzió kellene és esetleeeg katéter ha nem menne a pisilés. Ezektől féltem a legjobban :D És azok se kottyantak meg. Sőt.. A szúrós vágós dolgokat észre sem vettem mikor csinálták..

Fontos: Te ismered magad. Te tudod, hogy milyen az erőd. Te fogod majd tudni ott a szülőszobán is, hogy mire lesz szükséged. Ha fájni fog, mi enyhíti majd. Ha elfáradsz, mi ad erőt majd. Erre koncentrálj :)

Ott, akkor, egészen más dimenzióban, világban leszel.

Gratulálok! Most már akkor tényleg ne olvasgass ilyen sztorikat. Kívánok örömteli babavárást, könnyű szülést!

(3-as voltam)

Nem szabad olvasgatni mindenki ezt tanácsolja de azért irnak sztorikat :D minden szülés más!

Én is fostam a szüléstől.aztán várandós lettem onnantól már nem foglalkoztatott :D aztán mikor közeledett a szülés akkor sem féltem,inkább izgatott voltam.

Indított oxitocinos szülésem volt.akkor már nem féltem mert a fájások fölényben voltak.eljött a kitolási szakasz és annyira kábult voltam higy csak fél füllel Hallottam hogy készítsék a műtöt.hát a baba nem jól feküdt a kijárat fele a szívhangja romlott.egyik pillanatról a másikra már csaszaroztak is.nem volt időm félni.a szülési fajdalmakra már nem is emlékszem.sajnos nálunk is volt már a családban olyan szülés amit nagycsodával túlélt anya és a fia.

#7-es vagyok: De jó gratulálok, könnyű várandósságot és szülést, aztán pedig örömteli babázást kívánok! :-) Mindannyian megszülettünk, jó lesz minden, hidd el! Természetes, hogy első gyereknél jobban aggódik az ember, a baba-mama tornát tartó néni jól érzékeltette ezt egy példával: első gyereknél megveszi az ember fürdetéshez a vízhőmérőt, a másodiknál már csak beledugja a vízbe a könyökét és úgy ellenőrzi a víz hőmérsékletét, a harmadiknál az ujját, a negyediknél: ha ordít a gyerek, akkor forró víz. :-)

De azt tapasztalom, hogy idővel első gyerekkel is lazul az aggódás. Legalábbis nálunk így van. Addig is, örömteli várakozást mégegyszer!

igen fáj, mert tényleg fáj, de a világon ennek az egy fájdalomnak van csak értelme :)

Nekem volt gátmetszésem, észre sem vettem.