Császáros anyukák, nektek is van ilyen érzésetek? Néha bánt hogy nem tudtam hüvelyi úton szülni.

Ne vajúdtál? Progis császárod volt?

Csak azért kérdezem, mert nekem spec a vajúdás bőven elég volt ahhoz, hogy szülésnek érezzem :S

Én rendesen szültem az elsőt, és nem úsztam vérben, kakiban és pisiben.Nem üvöltöttem, csendben szültem. A babának meg egy meghatározó élmény amit átél a szülőcsatornában. Én nagyon jó élményként éltem meg, és Én is szültem volna már másnap!

Sajnálom azokat az anyukákat akik szeretnék, de vmi komplikáció miatt nem tudják igy világrahozni a babájukat, de semmiképp se keseredj el, így is ugyanolyan értékű anya vagy. Ha tervezel második babát, beszélj majd az orvosoddal, hidd el sok olyan van akinek sikerült a 2.-at természetesen megszülnie!

Szia.

Sajnalom, hogy ezt erzed pedig nem kene.

Igaz en sima uton szultem es ettol senki nem lesz jobb, tobb vagy mas.

Lehet en ezert nem erzem amit Te.

A velemenyem szerint, ha minden rendben van Veletek es boldogok vagytok egyutt akkor nincs min keseregni.

Akkor lenne min, ha nem csaszaroznak meg es esetlegesen valami kovetkezmenye lenne a babadra vagy rad nezve.

Igy annyit tudok tanacsolni: fogd meg azt a pici emberket puszilgasd korbe es legyetek igy nagyon boldogok.

El fog múlni (ezt teljesen komolyan mondom, vigasztalásul). Ha gondolod, nézd meg ezt, meg utána a posztokat a felépülésről, és használd fel belőle ami segít, a többit meg nyugodtan felejtsd el.

[link]

Pontosan tudom mire gondolsz.

6 és fél hónapja szültem. Már az elejétől úgy érzem, hogy nem vagyok egyenértékű azzal aki normálisan úton szülte meg a babáját.

Az jár a fejembe, hogy :

-még arra sem vagyok képes, hogy egy gyereket világra hozzak,

-mi lett volna velem nagyanyáink idejében,

-másnak olyan könnyen megy én meg tágulni sem vagyok képes.

Aztán jött a következő, hogy csak 4 hónapig tudtam szoptatni.

Próbálok nem gondolni rá és csak a gyönyörű kislányommal foglalkozni, de néha-néha eszembe jut, hogy kevesebb vagyok mint más anyuka.

Ne haragudj meg, de engem a kérdés is felháborít! A bicska nyílik ki a zsebembe amikor ekkora baromságot olvasok. Ugyanúgy szültél TE is, sőt nyugodtan érezheted magad jó anyának és szülőnek, mert még jobban megszenvedünk érte (én is császáros vagyok), mint a többiek.

Én is rendes szülésre készültem, de nem az lett a vége. De tudjátok mit, én nem bánom, sőt kimondottan örülök. Nem trancsíroztak odalennt és nem foltoztak órákig, nem kellett hüvelyplasztikára mennem és nem ment tönkre a szexuális életem. Tudom, hogy durván hangzik és ez csak az egyik véglet, de sajna sok ilyen van. És az ilyenek csak azzal vigasztalódnak, hogy ők SZÜLTEK és nem műtötték.

Sajnos sok olyan ismerek akinek még egy év múlva is fájt a szex. Én császár után egy héttel nagytakarítottam itthon, semmi bajom nem volt. Nem rosszabb mint a hüvelyi szülés. A szomszédom négykézláb az ágyon szoptatott mert hónapokig nem bírt ülni sem.

Mégegyszer boccs a hangnemért, de ez engem nagyon felháborít!