Elmesélnéd a szüléseid?

nekem 4 gyerekem van.3 sima szülés az utolsó császár.a sima szülések nagyon gyorsan könnyen ment.a császár már neccesebb volt.szegény baba belegabalyodott a köldökzsinórba igazából azért kellett a császár.n.s.t.-én voltam mikor hirtelen rossz lett a szivhangja és gyorsan kellett cselekedni.hála isten tulélte.ma már 5 hónapos mindig mosolygós kislány.

Én is tapasztaltam mind a kettőt.Elsőt túlhordtam,beindították(burkot repesztettek,oxitocint kaptam) szinte egyből perces nagyon erős fájásaim lettek.Egész terhesség alatt úgy készültem,hogy epidurálissal szülök majd,erre közölték a kórházban,hogy most éppen nincs mert elfogyott... Eléggé lesokkolt a hír,végül szerencsémre "csak" 5 óra volt az egész,és a kezembe volt a kislánykám... :)De sajnos nekem egy elég fájdalmas nem jó emlék lett így a szülés. Aztán a tesó elég hamar jött,még frissebbek voltak az élményeim és én csak császárral mertem bevállalni.Nekem 1000x könnyebb volt,még úgy is hogy tovább tart a felépülés.

4 gyerekem van.első:nagyon nehezen jött le a baba,a köldökzsinórral is voltak bajok,császár volt,gyorsan felépültem.második:természetes,22 óra alatt,érzéstelenítőt sem kaptam,a fájások után miután beindult a szülés azt mondták ha eddig kibírtam,a szülést is ki fogom,hát ja kösz....harmadik:természetesnek indult,megakadt a baba feje,lelassult a szívhang,gyors megcsászároztak,szerencsére egészséges.negyedik:2 császár után mindenképp programozott császár lett volna,így persze az is lett.mind a négyük egészséges,gyönyörű:)

nekem egy gyermekem van,császárral,mert faros volt,egy napot túlhordtam,aztán nem éreztem hogy mozgott volna,bementem a kórházba,két órát nézték a szívhangját,ami magas volt,az én vérnyomásom is 170,aztán nem vártak tovább,végülis nem is volt mire.nagyon féltem,a műtét után az a hat óra mozdulatlan fekvés maga volt a pokol!!!!felépülés elég hamar ment!ami teljesen pozitív hogy amíg a babát nem vették ki,az altató orvos folyamatosan szóval tartott,tudtam miért teszi,tök hülyeségekről beszéltünk,de beszélgettünk és nem tudtam arra figyelni mit csinálnak velem.bár mondtam nekik hogy nagyon félek!a műtét alatt 3x volt hányingerem és azt nagyon rosszul bírom,és kellemetlen volt hogy rángattak nyomkodtak bennem mindent mikor varrtak össze,de hát ez ezzel jár!én a spontán szülést szeretném átélni egyszer,ha a jó istenke megsegít és betudunk vállalni még egy gyermeket!ja ellenben az nst-s orvosokról eléggé negatív a véleményem!!!!!!

Az én babám is császárral született. 7 órán át vajúdtam. Az első 3-4 órában szépen tágultam, de 4 újjnyinál megálltam, és így telt el a maradék idő. A doki és a szülésznő is próbáltak segíteni, forgattak, kézzel tágítottak, de semmi. A végén már annyira erős és egybefüggő fájásaim voltak, hogy egyszerűen nem bírtam és követeltem, hogy csináljanak valamit ( elég nehezen bírom a fájdalmat ). Szóval a doki császár mellett döntött. Utólag kiderült, hogy jobb is volt így mert babám buksija sem úgy volt beállva a szülőcsatornába ahogyan kellett volna.