Milyen volt az első fürdettés? Milyen érzés volt, ki volt ott? Elmesélnéd részletesen?

Nekem nem egy maradandó emlék a legelső.

Sokkal inkább az azt követő többi,főleg mostanság mert már fürdik néha velem is,és élvezi,pancsikol.

Az elsőnél nagyon kellett vigyáznom,hogy ne érje a köldökcsonkot víz,és hogy stabilan tudjam tartani,és hoyg úgy csináljam,hoyg tutira ne ijedjen meg és szeressen fürdeni később is.

Emlékszem nálunk úgy volt,hoyg hazahoztuk (aznap nem fürdettük),másnap pedig jött a védőnő és a gyerekorvos. Aztán a védőnő kérdezte,hoyg akkor este mikor lesz a fürdés, én meg mondom hát fürdessem meg? Egyedül? De én nem is tudom hoyg kell... Ő meg mondta,hoyg mikre figyeljek oda, és hoyg csináljam csak, nem lesz baj. És tényleg nem lett baj. :-)

Nálunk Apa fürdetett először, mivel neki már volt gyakorlata benne, ugyanis van már két nagylánya. Nagyon ügyes volt, a nagy kezében elfért az egész kisfiam...

Mondjuk a fiam első perctől vízimádó, vízben sosem sír, szóval könnyű dolga volt vele Apának. Nagyi is ott volt, szóval mindenki őt csodálta fürdés közben. :)

Sokáig még Apa fürdetett, amikor én először fürdettem, nagyon izgultam. Egyedül sokáig nem is vállaltam, valaki mindig segített....

Ma már 21 hónapos a legény, legtöbbször olyan pancsolást csap, hogy inkább ő fürdet engem. :)