Tényleg a legboldogabb nap volt amikor megszületett a kisbabád?

Igen, addigi életem legszebb napja volt.

Attól a pillanattól, hogy felsírt, igen, életem legboldogabb napja volt. Ami azelőtt történt, arra meg nem gondolok szívesen (indított szülés, oxy, császár), de minden fájdalmat megért.

Igen életem legboldogabb napja volt. A szülés és a vajúdás nagyon fájdalmas de amikor " kibújik" onnantól megszűnik a fájdalom mintha elvágták volna. Nekem olyan eufórikus mámoros érzésem volt amikor megszületett a fiam mint még soha. Ezt át kell élni, nincs mese...

Jaj ez micsoda kérdés. A vajúdás és a szülés nyilván fáj, de attól még az a tény, hogy megszületett a kisbabád, egy örömteli dolog. Szerintem ezt nem nehéz megérteni.

Egyrészt nagyon örülsz, hogy megszületett a kisbabád, végre láthatod, erre vártál 9 hónapot. Másrészt pedig annak örülsz, hogy az órák óta fennálló és folyamatosan erősödő fájdalmadnak is egy csapásra vége :)

A hormonok!

Nem. Határozottan életem mélypontja volt mindkettő. Le fogtok pontozni, tudom. De úgy érzem muszáj kimondani, hogy nem mindenkinek habcsókos vattacukorfelhő a gyereke születése. És nem, nem csak a fájdalom. A szülések traumák voltak, az üvöltő újszülötteim pedig az őrületbe kergettek az első hetekben, mindkétszer. Imádom őket, akartam őket, de a szülés és az első hónapok minden, csak nem életem csúcspontjai.