A fájdalomtól mindenki kiabál?

A kiabálást nem azért kellene "mellőzni" mert hogy mit szól a doki vagy a szülésznő. Ki a fenét érdekel az? Úgy gondolom, hogy Ők megszokták már. Hanem szerintem elsősorban fárasztó, másodsorban sokakat megijeszt. Mikor én szültem a mellettem levő szobában üvöltözött egy nő és rám nagyon rossz hatással volt. Már 1-2 órája vajúdtam és elkezdtem nagyon félni a szüléstől. Alig tudtam magam "rendbetenni" lelkileg. Hála Istennek megszült és csöndbe maradt! :) Na akkor nekem is megszűnt a félelmem és tudtam magamra koncentrálni.

Könnyű szülést kívánok Neked.

Én a kitolási szakaszig csendben voltam, amikor nyomtam akkor viszont az erőlködéstől jött ki hang a torkomon, nem tudom, hogy ez kiabálásnak-e nevezhető, de a doki megdicsért, hogy milyen ügyes vagyok, nyitódni is tudok, nyomni is tudok. Nem szóltak rám, hogy hangos lennék.

Az egyik szülésemnél viszont valaki mellettem vajúdott, na az egyfolytában hangosan kiabált. Nagyon rossz volt hallgatni, és a kicsi szivverése is nagyon sokat vert, már kezdett a doki is aggódni, de amint megszült a nő a pici szivverése is normalizálódott. Hát nem tudom, de ezek szerint a bébik is hallják, hogy mi történik kint. És szerintem is jobb ha nem szül akkor más, mert elég rémisztő tud lenni. Sok sikert!