Szült valaki lehetőleg idén a Váci kórházba?
A szülès közbeni fájdalomcsillapítás èrdekelne, mert èn csak nemrèg tudtam meg, hogy itt nincs ès már nem tudok máshova menni az orvosom miatt se. Ki mit vetett be a fájdalom enyhítèsère, nagyon borzalmas lesz? (Azt ne mondja senki, hogy amint majd a kezedbe kapod elfelejtesz mindent! Lehet, de előbb vègig kell szenvedni több órán keresztül ezt az egèszet.)
Első baba lesz ès most vagyok 36 hetes.
Az èrtelmes válaszokat előre is köszönöm, a kioktatósakat meg tartsa meg mindenki magának.
Nekünk azt mondták, hogy nem kell újat kikèrni.
A babának meg csak a csomag pelenkát ès a popsitörlőt mondták. De akkor viszek texttil pelenkát èn is. :)
Jo, akkor még leírom, hogy nekem a Chicco szülés utáni gigabetét nem vált be.... szárnytalan, ezért mindig elmozdult. Szoval ha még nem vettetek, ne ilyet vegyetek....
Kitartás lányokasszonyok! Hajrá Mindenkinek :)
Még valami.
36. héten kell megint mennem Vácra a kórházba, de úgy tudom uh már nem lesz több, akkor ez már nst/ctg lesz? Hogy vannak ott ezek a vizsgálatok, utána milyen gyakran kell majd mennem?
Sziasztok!
Azóta lassan egy év telt el. :)
16.-ra voltam ugye kiírva, de hát a kisasszonyt ez nem hatotta meg. :D
Aztán pénteken 19.-én a CTG értékek miatt bent is tartottak. :/
Lépcsőztem, tonicot ittam, mindent kipróbáltam amit csak lehetett, hogy minél kevesebb emberi macerán essek át. De ez se segített. Mellettem és körülöttem mindenki már lebabázott, csak én mászkáltam nagy pocakkal. Egész hétvégére így maradtam. Aztán jött a hétfő, jött az orvosom zselézés.... :( borzalmas volt. De ennek ellenére sem történt semmi.
Kedd reggel megint zselé. Az is borzalmas volt és az se segített.
Szerdán délután 2-kor bekötötték az oxyt. Megérkezett a munkából a férjem is.
Két összehúzódás közt szakadtunk a röhögéstől szó szerint. Ennyire hatott az a lötyi. Ja meg elfolyt a magzatvíz, de arra azt hittük hogy a röhögéstől bepisiltem. :D
Semmi nem történt, nem tagultam, nem lettek fájások stb. És innentől végképp nem akarok emlékezni az egészre. Este 8kor közölte az orvosom, hogy mostmár elég a szenvedésből, császár lesz.
Az a két anesztes aki ügyelt azok épp sürgős eseteket láttak el, vért kellett rendelni Pestről mert nem szokványos vérem van. Este 10re össze állt a csapat, vittek előkészíteni. Katéter, na ekkor borult ki a bili teljesen. Itt kijött a 9 hónap összes negatív élménye. A férjem szólt rá a nővérekre hogy hagyjanak különben az életben nem tudnak megvigasztalni.
Átszállás gurulós ágyra fél pucéran kisirt szemekkel, fáradt aggyal, testel. Megkaptam az érzéstelenítőt, lezsibbadtam, ekkor rakták fel akatétert is. Ott feküdtem abban a rideg, hideg műtőben vad idegen emberek között. :( Az orvosom megjott beoltozve, ő kedvesen nyugtatott. Az nagyon kellett már, jól estek a kedves szavak.
Aztán elindult a dolog, letakartak, lefertőtlenítettek és a többit nem láttam, nem éreztem.
Felmutatták a kisbabát örültem neki. Mikor vissza hozták megmosva meg is puszilhattam.
Aztán össze raktak és egy kicsit együtt lehettünk, hárman. :)
De ami utána jött az a 8 óra fekvés mozdulatlanul, csövekkel, infúzióval, szét rakott lábakkal betéttel tömködve....
Aztán szép lassan eltüntek egyenként a csövek. Már csak a fájdalomcsillapítók maradtak. De szart se értek sokszor. :(
19.-én fektettek be és 29.-én engedtek haza.
Azóta is rémálom szerű az egész esemény.
Úgyhogy ezt mégegyszer nem akarom átélni. Sem így, császárral, sem pedig természetes szülessel.
Mindenki érzi hogy mikor áll meg. Én most érzem hogy elég.
Sajnálom, ha nem tündérmese jellegű a sztorim és sokakat elszomorítok vele, de nem fogok sablon történetet írni. Én így éltem át, nekem ilyen élmény marad.
És nem, az idő nem szépíti meg, meg majd stb stb.
Ettől függetlenül imádom a kishercegnőmet Anita Korinnát. <3
Kedves Kérdező, gratulálok a kislányodhoz, jó egészséget és hosszú életet kívánok mindkettőtöknek!
A történeted végét igazán sajnálom, és át tudom érezni, ezért megértelek. '99-ben Gyulán született az első lányom, 18 óra kínlódás, fájdalomcsillapítás nélkül, 42. hétre, és teljesen kimerültem. Olyannyira rossz élményt hagyott maga után, hogy 15 év telt el, mire rászántam magam az újabb gyermekre.
Most találtam rá a kérdésedre, mert bár van még 10 hetem, de nagyon vacillálok, hogy mi legyen, hova menjek szülni. Tavaly május végén született a kislányunk a bp-i Margit kórházban, nem volt fogadott orvos sem, viszont GDM-es voltam, és a végén már nagyon megterhelő volt a hetente bejárás. Szerencsém volt, az a doki volt ügyeletben, akihez jártam gondozásra. Csak pozitív tapasztalatom van, egy megfáradt, bunkó csecsemőst kivéve. Bár kaptam epidurált, így nem tudom milyen lett volna anélkül, de nagyon gyors volt az egész, 4 óra 40 perc. A pokoli rettegésem szerencsére alaptalannak bizonyult.
Viszont a helyzet az, hogy Vác 8 km, a Margit kb. 40 km. Harmadik gyerek, megint cukros vagyok vele, és a 16 hós mellett komoly szervezés árán tudok bejutni a kéthetente esedékes cukorprofilra. Annak azt hiszem nem örülnének, ha Vácra járnék dietetikushoz, a Margitba meg gondozásra, de egyszerűen annyira rossz hírük van a váci szülészeknek, hogy most meg attól rettegek, hogy mi van, ha nem lesz már idő Pestre. Pláne férjem idén már máshol dolgozik, mire Újpestről hazaér... szóval lehet rákényszerülök a váci kórházra.
Csak azért írtam le a saját dilemmám, háhta jár erre valaki, akinek van valami friss tapasztalata ügyeleti kérdésben, esetleg szintén GDM-es. Egyébként amit te írtál, nekem így az sem olyan negatív, csak a család riogat a dokiktól. Nem igen ismerem őket, eddig csak dr. Bényi - Mr. Beanhez, és dr. Szaniszlóhoz volt szerencsém. Ők a két véglet :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!