Nem adnak fajdalomcsillapito szurit, mikor varrnak szules utan?

Én kaptam és hatott is egyszerre mert nem éreztem szerencsére semmit. Csak alig vártam, hogy végezzen és hozzák vissza a lányomat.

Ügyeletesnél szültem, kaptam szurit a varrás előtt. Nem mondom h fájdalommentes volt, de kibírható. Viszont sokat kellett varrni (45 percig), és a vége előtt jó 10-15 perccel kezdtem sziszegni, gondolom akkorra kiment az érzéstelenítő. Így se volt vészes csak elég kellemetlen.

sosem fogom megérteni, miért kell a nőket így szenvedtetni, többször 10en órás vajúdásokkal, fogóval, vákummal. Egy nőnemű nőgyógyász nyilatkozta egyszer, hogy hiába tanulták a férfiak, akkor sem tudják elképzelni, hogy ez milyen, és a legtöbb azt hiszi, hogy csak fele a fájdalom, másik fele meg a hiszti, amit a nők produkálnak... na, ezeknek dugnék be egy diót a pisilőjükbe..

persze, az más. De az esetek döntő részében lehet sejteni, h vmi nem lesz OK, akkor meg nem éri kockáztatni, inkább legyen császár. Szerintem.

Engem érzéstelenítettek a varráshoz, nem emlékszem, hogy utána vártak volna, mégsem éreztem szinte semmit a varrásból. Ugyanakkor valami oknál fogva a tamponálás nagyon fájt, de nem a hüvelyemben éreztem a fájdalmat, hanem a fenekemben. Nem igazán értem a dolgot, miután teljesen biztos, hogy a fenekem nem sérült, nem tudom, hogy miért ott éreztem a fájdalmak legjelentősebb részét, már a kitolás alatt is.

Vagy a vàgàshoz,,vagy a varràshoz, vagy is-is adtak érzéstelenìtőt, a vàgàst egyàltalàn nem éreztem, a varràsnàl egykétszer sziszegtem, amikor az utolsó öltés(eke)t kaptam. Oda màr nem ért el az érzéstelenìtő teljesen.

Kövezzetek meg, de amikor ilyen történeteket végig olvasok, és szinte mind ilyen borzasztó, örülök hogy végül császárom lett. Nem sokat vajúdtam mert eleve magas vérnyomással indítottak, epepangásom is volt és cukrom , és fájásgyengeségem, majd pár óra után megcsászároztak. Nem mondom hogy nem fájt utána a felkelés, lefekvés, de másnap majdnem vígan rohangáltam, nem volt rosszabb egy erősebb izomláznál. A másodikat szeretném hüvelyi úton megszülni a 18 hónapnyi időkülönbség ellenére, de azt sem bánom ha az orvos a császárt látja majd jobbnak ha közben úgy látja. Amikor betoltak a műtőbe, az altató orvos onnan kezdve nagyon kedvesen viccelődött, még megható is tud lenni egy műtét, kérdezte fiam vagy lányom lesz-e, mondom lányom, mire Ő.- akkor jól figyeljen mert mindjárt megszületik a kislánya. :-) A szülésznő 2 x is a nyakamhoz tette a kislányomat, majd összevarrás után visszatoltak a szülőszobába, ahová a férjem hozta a kislányunkat, és 4 órán keresztül együtt lehettünk, annyi megszakítással, hogy elvitték vércukormérésre és megfigyelésre fél órára, majd visszakaptuk. A mellemre tudtam tenni és hármasban lehettünk nagyon sokáig. Mikor betoltak a kórterembe, pihentem 2 órát, jött a csecsemős, hogy ha az ápolónővel lezuhanyoztam, mehetek a babámért . :-) Nagyon jó élményekkel teli szülésem volt a császár ellenére, és csak elborzadok a fent leírt szenvedéseken.

Nekem csak egy kicsi vágás volt, éreztem hogy varrnak, de nem fájt, kaptam fájdalomcsillapítót. Engem a szülésznőm vart, a doki csak irányította, Szent Istvánban volt.

En kettot is kaptam, de ettol fuggetlenul igy is ereztem minden tuszurast.