Hogy indult meg a szülésetek?

fájtam de nagyon :D

este még éjfélkor itt ültem, ki is írtam egy kérést, hogy drukkoljatok már nekem mert holnapra vagyok kiírva és semmi... :)

aztán 7kor arra keltem, hogy a párnámba kell markolnom :D

majd visszaaludta és fél óra múlva megint... 9kor másztam ki a kádból, lefürödtem, akkor jó volt, majd kiszálltam és kezdett sűrűsödni.

este f10kor született meg a kisfiam, utána nagyon kimerült voltam, de csak az utolsó 2 óra volt nagyon vacak, a többi izgalommal telt :)

Semmi előjele nem volt.Hajnal 3kor ébredtem,éreztem pár jósló fájást,de volt már máskor is,nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.Aztán 6kor ébredtem újra,akkor megint jöttek a fájások.Elkezdtem mérni köztük az időket,20 percenként jöttek.Mondtam a férjemnek,hogy szerintem ebből ma szülés lesz.Még beültem egy kád meleg vízbe,reggeliztem és 10 perces fájásokkal értünk be a kórházba,reggel 8:30ra.

A helyzethez képest fitt és energikus voltam.A szülést nagyon jól bírtam,délután 2kor született meg a lányunk.

Nekem pozitív élmény maradt,akár minden nap szülnék.

Egyáltalán nem fájt!De asszem ezzel a kijelentéssel egyedül vagyok. :D

Első baba volt egyébként.

Este fél 12 kor folyt el a magzatvíz, toxémia miatt már kórházban voltam 3 hete. Majdnem betöltöttem a 40. hetet. Nagyon örültem és felvillanyozódtam, hogy nem lesz túlhordás és végre tudom kb mikor mehetek haza majd a babával.

Én nagyon féltem a császártól, ezért teljesen rá voltam koncentrálva, hogy nincs hiszti, jöjjön a fájás és majd én nagyon megszülök :) Lassan mentek a dolgok, közbe pihentem is szépen. 14 óra után született meg a babám, 3 nyomásra. Előtte az utolsó 2 óra nagyon brutális volt, már én is az ágynak támaszkodva aludtam, fájások alatt csak számoltam, morogtam és előre hátra táncoltam, ringtam, hogy jöjjön le a baba. Tényleg nagyon felkészült és elszánt voltam.

De ami utána jött :S Nem vált le a lepény, össze vissza pánikolt mindenki. Aztán rendbe tettek, áttoltak egy őrzőbe és már kaptam is a vért, mert nagyon sokat vesztettem. Oda bejött apa és a baba is 1 órára. Nekem a mai napig ez szívfájdalmam, hogy annyira ki voltam merülve, egyik kezembe infúzió, másikba a vér ment és meg se tudtam fogni a babámat :( Apa fogta, odatette, hogy megpusziljam, de kb a fejemet is alig tudtam mozdítani, annyira ki voltam merülve :(

Én már 37 hetesen tudtam, hogy bármelyik percben beindulhat, mert elkezdett távozni a nyákdugóm. 1 hétig minden nap jött ki egy kicsi. Aztán hétfőn reggel elkezdett csordogálni a magzatvíz, de csak másnap reggel lett meg a lányom. Nagyon gyenge fájásokkal kezdtem délután 3-kor, este 8-kor már elég durvák voltak, kábé 9-kor, mikor még durvább lett a helyzet, bementünk, este 10-kor érte el a tetőfokát, és reggel 6.39-ig fájtam, mint az állat:D amikor is kibújt végre.

Most készülök a 2.-ra. Remélem ez a kisasszony kicsit jobban iparkodik kifele. Már hogy nem húzódik el annyira. Ma vagyok 36 hetes.

Én eléggé "kimerülten" mentem, habár igazándiból nem éreztem kimerültnek magam. Merthogy mikor elkezdett folyni a magzatvíz, akkor én már nagyon be voltam sózva, aludni nem tudtam, pihenni sem, túl nagy volt az izgalom. Így enni se tudtam. Aznap szerintem nem is ettem. Így mikor másnap megszületett, rohadt éhes voltam, de mi marhák nem pakoltunk semmi kaját-ott meg kiszúrták a szemünket egy szelet pirítóssal-na párom szaladt is kajárt:D Ő hazajött aludni egyet, én meg próbáltam pihenni 4-ed magammal egy szobában, ahol mindenki mellett ott volt a baba-ahogy mellettem is. Ő jelentette volna a legkisebb gondot, mert szépen tentélt, elfáradt a nagy utazásban, de a másik 3 baba---hol az egyik, hol a másik sírt és nem is ők voltak a "hibásak" hanem az anyukák, mert egyik nem akart szoptatni, de elfelejtette behozni a tápszert, és arra várt, hogy apuka behozza, szegény gyerek meg éhesen bömbölt, a másik meg azt mondta, hogy ő próbálta szoptatni, de nem ment, így hagyta sírni, a harmadik meg állandóan felébredte a másik kettő miatt. Az enyém meg szép csendesen aludt. Én meg az anyukák miatt sem tudtam aludni, na meg hát ott volt mellettem az én kicsikém és nem tudtam levenni róla a szemem:D Estére már éreztem, hogy álmos vagyok, de este is csak 2 órát, ha alaudtam. Így másnap délben, mikor azt mondta a doki, hogy semmi bajunk, mehetünk haza, lepattantam az ágyról, és már mentem is haza, mert épp jött volna a párom látogatóba-akkor hívott, mondtam neki, hogy te ide ugyan nem jösz látogatni, mert értem jössz:D Hazaviszel. Hazamentünk, skype-on beszéltem a családdal, néztük kicsit a babát, majd aludtam egy jót. (Külföldön élünk, itt ha minden jól megy, max egy napot kell bennmaradni, de az is előfordulhat, hogy már 6 órával a szülés után hazaengednek.)

Remélem azért ezzel a babával kicsit "könnyebb" lesz:D

Húsvét hétfő délelőtt kezdtem érezni, hogy fáj.... rendszeresek voltak.... de nem tudtam mennyire kell fájnia, így bementünk a kórházba. Azt mondták, h volt pár erősebb összehúzódás, de ezek csak jóslók. Haza mentünk :)

Tettem-vettem fürödtem, ettel, gépeztem, tévéztem.... déltől erősödtek ezek a fájások.... de nem foglalkoztam annyira velük.... végül is azt mondták, hogy jóslók..... aztán este 6-7 óra körül már sejtettem, hogy itt más is lesz :) a fákjások megállítottak már a mozgásban. Visszamentünk a kórházba. Vizsgálat, már tágultam is.... fájások jöttek-mentek....

szerencsém volt mert éjjel fél 12 körül meg is lett a babám!

Elfáradtam, álmos voltam, de aludhattam utána reggelig! :)

napközben babázás 3 óránként, de nálunk lehetett választani, hogy a babával akarunk e aludni vagy sem :D naná, hogy senki nem akart a szobában ;)

kihasználtuk még azt a pár napot :)