Megbeszélés alapján választhatom a császármetszést?
Hello,
Nem vagyok mèg terhes viszont a 2 èves tervbe van a baba:)
Viszont èn màr most minden kèrdèsemre probàlok vàlaszokat kapni, hogy fel tudjak kèszülni lèlekben a szülèsre.
Arra gondoltam, hogy nem termèszetes utàn hoznàm vilàgra a kicsit, hanem csàszàrral? Szerintetek ez rèmes ötlet? Ugyanis nagyon-nagyon alacsony a fàjdalomküszöböm illetve a vèr làttàn elàjulok..ezèrt arra gondoltam, hogy megbeszèlnèm az orvosommal a csàszàrt. Anyukàmnak is elöàlltam az ötlettel szerinte butasàg lenne, mert belsö varratom lenne, ràadàsul több is, mintha simàn szülnèk. Mit gondoltok?? Volt valaki hasonlo cipöbe? Köszi a vàlaszokat!
Szerintem is rémes ötlet.
Az teljesen normális, hogy félsz, mindenki fél a szüléstől.
De ugye tudod, hogy a császár is fájdalmas? Csak ott nem a szülés, hanem a felépülés...
Több ilyen kérdés is volt itt.
Én rettegtem a szüléstől, annyira nem bírom a fájdalmat, de könyörögtem a dokinak, tegyen meg mindent, nehogy császár legyen, mert a műtéttől még jobban féltem.
Szerencsére természetes szülésem volt, 1 percet sem kínlódtam tovább, miután kint volt a fiam. Másnap simán sétáltam, ültem, mozogtam.
De ez a te döntésed.
Nekem volt egy császárom, hát én már másnap nagyon jól éreztem magam, fürödtem (persze óvatosan mert nem érhette víz a sebet), a hegem most 7 hónap után alig észrevehető, viszont kicsit kötény hasam lett (mondjuk ez nem csak császárosoknak van). Én császár előtt 12 órát szenvedtem, kiderült h ezt nem bírom, egyszerűen nem telt az idő csak csöpögött az oxi és semmi nem volt azon kívül h a derekam iszonyatosan fájt.
engem ezért biztos lepontoznak, de én ha lehetne inkább megint császárt választanék és kihagynám a vajúdással járó dolgokat!
Magánorvosnál minden további nélkül választhatod (sőt, van amelyik javasolja is a metszést). Lehet fogadott orvosnál is, de akkor kell valami félig kamu indok hozzá, mondjuk jaj, úgy félek a szüléstől (és akkor pszichiátriai szakvélemény kell), vagy kengyelem volt gyerekkoromban (és akkor ortopédia vagy ilyen szakvélemény) vagy jaj nagyon rossz a szemem (és a szemészeti szakvélemény). Még ezer indokod lehet, pl. nem kicsi a csípőd? Akkor van esély rá, hogy belül is kicsi, és akkor sem engednek.
Magánkórházban egy 6-700.000 körülit kérnek el az indokolatlan császárért, szerintem jobban megéri keresni egy magándokit, aki szeretne időben nyaralni és sok pénzt kapni ezért kiír neked egy programcsászárt:))
Anyukád egy másik generáció még, és egyébként neki meg külső varrata van, az miért jobb?
Nekem is nagyon alacsony a fájdalomküszöböm, már egy kis fejfájástól is teljesen kivagyok, de ez más. Egyrészt majd ha ott leszel, másképp látod, mint így, hogy csak tervezgeted. Én is úgy voltam, mint az egyik korábbi válaszoló. Azon szurkoltam, nehogy felvágjanak, mert attól jobban féltem, mint néhány óra vajúdástól.
De itt mindenkinek más véleménye lesz, mert aki csak kínlódott órákon át, komplikáció lépett fel, az azt fogja mondani, hogy a császár megváltás volt, akinek pedig gyorsan, simán lement a természetes szülés, az az ellenkezőjét.
Ne tervezgezd ezeket, majd kialakul, ha már ott tartasz.
Nekem két gyermekem van. Az elsőt túlhordás miatt indították, totálisan szétrepedtem, aznap éjjel még műteni kellett, a vérveszteség miatt transzfúziót kaptam, de természetes úton született. A második gyermekem programozott császárral jött a világra, teljesen komplikációmentes műtét során. Ha választanom kéne ezerszer szülnék úgy mint először, minthogy a császárt válasszam. A szülés alatti fájdalmak szinte azonnal elmúltak, mikor a baba megszületett. Utána ugyan fájt nagyon a gátsebem, hiszen a fenekemig repedtem, két hét után még kicsit húztam a lábam, de azért elviselhető volt, elláttam a babát, jöttem-mentem. A császár után derékszögben közlekedtem, annyira fájt a sebem, hogy az ágyban való megfordulás az egyik oldalamról a másikra egy negyedórás kínlódás volt, a felülésről nem is beszélve, pedig kötéllel húztam magam. Néhány nap múlva, mikor enyhült a hasi fájdalmam, jött a spinális érzéstelenítő mellékhatása a fejgörcs. Semmi nem használt, ahogy a fejem függőlegesbe került, azt hittem szétrobban a fájdalomtól. A hátam közepétől a fejem búbjáig egy nagy görcsbe ugrott. Semmi mást nem tudtam egy hétig csak feküdni, a férjem látta el nagyjából a gyerekeket, engem, én csak annyira ültem fel, amíg a vécére kimentem pisilni. Olyan kiszolgáltatottnak és bénának éreztem magam, mint soha! A kórházból két fájdalomcsillapító után autóval 10 perc alatt otthon voltunk, de nekem az annyira hosszúnak tűnt, mintha egy hétig utaztunk volna. Ahogy beestem a lakásba zokogtam kínomban a fájdalomtól! Úgyhogy én a helyedben átgondolnám még ezt a császáros dolgot... Mellesleg az első, természetes szülésem után kérdezte a doki, hogy "tudta, hogy magas a fájdalomküszöbe"? A császáros hegem már 2 éves, de még mindig érzéketlen körülötte (igaz, ez örökre így is fog maradni), de az első hónapokban gyakran fájt, ha megerőltettem. A hosszú vajúdásról nincs tapasztalatom, mivel az mindkétszer kimaradt, de talán az EDA segíthet, sokaknak megkönnyítette a dolgot. Én irtózok a tűktől, a vérvételtől is.
Anyukádnak adok igazat én is!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!