Szülés utáni depresszió? Szerintetek ez tényleg létezik?

Pedig van. Bár nem mindenkinél jön elő, attól még létezik. Még ugyanaz az anyuka sem éli meg kétszer ugyanúgy a szülést és a babája megszületését. Ne hidd, hogy ha egyszer elkerült, biztos, hogy legközelebb Neked nem lehet!

Szerintem Te úgy el vagy szállva magadtól, hogy eszedbe se jut, hogy esetleg valaki másként éli meg ezt a hatalmas változást és a vele járó problémákat. A te jósorsod csakis a szerencsédnek köszönhető, jó lenne egy kis alázatot tanulnod, és nem ítélkezned mások felett! És annyi időt csak nem vesz el tőled a gyerek, ha ilyen idióta és felesleges kérdést kiírni jut időd...

Bocs, őket nem a "fene" eszi! Nekem is volt. Szerencsére csak 1 napig tartott, a második gyerkőcnél. Egész napra (és még éjszakára is) elvitték, mert besárgult. Még szopizni se hozták ki!!!! (pedig épp arra lett volna szüksége) Most képzelj bele egy ilyen helyzetbe! A szobatársaimnál egész nap kint a gyerek, szoptathatnak..nekem meg dől a tejem, a babámat meg nem adják.. pedig tudod, hogy kellene neki az anyatej. Azt hittem megőrülök, aztán reggelre (semmit sem aludtam!) teljesen lezsibbadtam, kedvetlenné váltam, már semmi se érdekelt..a lázam meg felszökött, rázott a hideg. Szerencsére, akkor visszahozták a picit és rendbe jöttem. Tudod, mások vagyunk, ki így, ki úgy. Remélem, Te sosem fogod ezt a helyzetet átélni! De ez sohasem biztos! Tehát ne ítélkezz mások felett, amíg nem voltál hasonló helyzetben! Első voltam

Nekem is volt, az elso gyereknel. Sokat gondolkoztam, hogy mi valthatta ki, de nem talaltam ra magyarazatot. Talan a sokminden egyutt. 2 nap vajudas utan szuletett meg a babam, a kitolasi szakasz elejen nem volt a babamnak szivhangja, a szuleszno ram se bagozott, ha megis odajott hozzam, csak ordibalt velem. A fogadott dokim volt az ugyeletes, meleg front volt, 9 szulono kozott rohangalt. A vegen vakummal lett meg a babam, nyakara, torzsere is ra volt csavarodva a koldokzsinor. Borzalmas elmeny volt, honapokig remalmaim voltak. Amikor hazamentunk, csak folytatodtak a rossz dolgok. Nem volt tejem, ehezett a babam, mert hiaba szoltam az orvosnak, hogy 3 ora alatt csak 10 ml tejem van, irjon fel tapszert, nem volt hajlando. 3 nap alatt 200 g-ot visszaesett a babam sulya. (2700 g-mal szuletett) Es meg sorolhatnam... Szoval amikor ugy erzed, hogy hiaba probalsz meg mindent, nem megy, es segitseget se kapsz, bizony osszecsapnak az ember feje folott a hullamok. Ne itelkezz! Bevallaltam volna a 2 pofont, ha azzal elertem volna, hogy etetni tudjam a babamat. Orulj neki, hogy Te nem tapasztaltad meg, de nem tudhatod, hogy nem kovetkezik-e be a kovetkezo szulesed utan.

Ja-ja létezik bizony! Olyan mintha egy végeláthatatlan csőbe szorulnál,amiből kijönnél, de nem tudsz! Közben ott a bébi akiről azt gondolod,hogy az ellenséged és minden nyikkanására gőrcsbe rándul a gyomrod,hogy Úristen már megint mi sz.r baja lehet,mit csinálok rosszul! A háztartás meg vándorútra indul Retekfalvára,Te meg ideges vagy ha valaki csenget mert dzsuva van,szoptatsz,fejsz és külömbven is pizsiben vagy amikor már du.4 is elmult és épp fürdővizet engedsz.... Én igy éltem meg az első 2 hónapot,nem kívánom senkinek. A sírások napi renderességgel jöttek,min. 3x. Arról nem is beszélve hogy a fiam hasfájós volt/este 7 és 11 között fülrepesztő üvöltés/.