Miért akar valaki otthon szülni?

nem tudok velemeny mondani mert a laikus kifejezes elakad a szulocsatornaban nem ismerem hiszen a szulocsatornaban teljes tagulas eseten es ha a baba mar eleg jol lent van H3 nem lehet elakadni.

nem ismerem a korulmenyeket hogy szultel inditottak volt oxyzas Eda hanyatt kitolasi poz stb

valoszinuleg tul koran kezdtek a kitolast nem allo burokkal igy a baba nem tudta a tartasat Korrigalni

valoszinu fekve nyomtattak a kismamat.

A szulesed eszemletlenul barbarnak hangzik kinyomas vakum altatas nelkuli lepeny kipecazas brrr.

Otthon kizarolag akkor kedodik a kitolas ha a baba feje a H3 mezot mar atlepte.

otthon soha nem nyom senki haton fekve

20 eve dolgozom kulfoldon es szamoljatok ki hany szulest lattam es vezettem le.

persze vannak kivetelek mikor problema lep fel de a szulesznok erre ki vannak kepezve es meg soha nem ertunk be a korhazba tul keson.

Ev evelej egy otthonszules 3800g baba elso baba a szuloszeken szuletettmeg 20 perc alatt minden rendben ment . kesobb a szules utan 2 oraval verzes lepett fel.

Az akut taskabol bekotottem az infuziot a katatert adtam gyogyszert es massziroztam a mehet.

A verzes megallt a korhazban ugyenezt az ellatast kapta volna a kismama.

otthonszules itt termeszetes dolog.

Ha korhazban szulsz akkor is sajat szulesznovel szulsz ott es 2-3 ora mar otthon is vagy.

Lehet meg szulohotelban is szulni ugyancsak szulesznovel.

a szulesznod az egesz terhesseged kiseri es minden vizsgalatot elvegez.

A vajudas kezdtekor hazhoz megy es bekiser a korhazba vagy hotelba.

Komplikacio esten a nogyogysz veszi at a szulest pl ha valaki nem tagul elegge vagy mekoniumos a magzatviz.

Kettőt szültem kórházban, és köszönöm, de nem kérek belőle még egyszer, ha nem muszáj.

Igazából semmi horrorisztikus nem történt velem, "csak" a kórházi rutin fekve vajúdással, burokrepesztéssel, oxival (mondván, 2 óra múlva meglesz a baba, gondolom nem akarták hogy még egy fél napig foglaljam a szülőszobát), hasba könyökölős "segítéssel" (semmi szükség nem volt rá), meg hogy nem adták rögtön oda, csak miután ledugták a csöveket a torkán, elvágták a köldökzsinórt meg bebugyolálták, szóval ilyen "apróságok". A másodikkal kicsit már öntudatosabb voltam, de ott sem úsztam meg a rutin nagy részét.

Szóval szeretnék végre úgy szülni, illetve olyan életkezdést megadni a harmadik gyerkőcnek, ami háborítatlan, beavatkozás-, és erőszakmentes. És nem kell gúnyosan megjegyezni, kedves Első, hogy gyertyafény és társai - szerintem senki nem a romantika miatt szeretné pl a vakuerősségű lámpákat kihagyni. Gondolj bele, neked milyen rossz, ha a sötét szobában mondjuk éjszaka közepén felkapcsolják a sima 60 wattos égőt. Érezd már bele egy kicsit magad annak a kisbabának a helyébe... De ez megint csak egyetlen egy a sok kis apróság közül, ami SZÁMOMRA az otthonszülés mellett szól.

Nyilván, ha menet közben meggondolom magam, akkor bemegyünk a kórházba.

21:

Jogos, részleteket nem írtam.

Magzatvíz elfolyt itthon, bementünk. Rendszertelen fájások, egy ujjnyira tágulva, letámasztottak a vajúdóban.

2-3 óra múlva 2 percesre sűrűsödtek (úgy vajúdtam, ahogy nekem tetszett, labda, zuhany, térdelés, mászkálás, stb). Aztán éreztem, hogy nyomnom kell (addigra doki, szülésznő is bent volt). Először térdeltem, nem volt jó, felsegítettek, javasolták, hogy guggoljak - onnan felállni segítettek, ha kértem.

Guggolásban sztem 6-10 alkalommal rápróbáltam, doki alám csavarodva nézte, hogy mi van. Miután nem mozdult semmi, akkor fektettek fel vizsgálni. Mivel jöttek még mindig a tolófájások, néha nyomtam, de ott se volt jobb. Felfektetés után 2-3 perccel jöttek be a segítők és szedték ki.

Semmilyen EDA, oxi, egyéb nem volt. Szívhangot néztek végig csak, meg vízzel itattak.

Fektetve azt az 5 percet (plusz a vákuum miatti kitolásos részt) voltam. Utána meg hiába jött ki a baba, már én se akartam felkelni onnan.

Amikor a feje elindult kifelé, akkor egy kb centis gátmetszés volt. Nem éreztem, sőt, utána se tudtam, hogy hol vágtak, mert a helyét se éreztem.

Gyógyszeres beavatkozás a végén az altatás volt, amikor kürettel kipucoltak a műtőben. Addig tényleg semmit nem kaptam.

Egyedül Natalist használtak, de azt én vittem, én kértem.

Szóval amíg nem lett meleg a helyzet, mindenben én dönthettem.

Ha térdelni akartam, ugrottak, hoztak egy szivacsot, hogy azon kényelmesebb. Bármibe kapaszkodhattam, segítséget kérni a térdelésből, guggolásból felálláshoz kértem csak, mert egyedül nem ment.

Szóval amíg nem lett indokolt, semmit nem avatkoztak be. Kitolási szakasznál, amíg nem lett gáz, csak a szokásos, "most nyomjon", "ne nyissa ki a szemét közben", "így vegye a levegőt" utasításokat kaptam.

De kádban is lehetett volna, csak épp foglalt volt a kádas szoba, egyedül ezért csúsztam le.

És előtte UH-n is minden rendben volt, még a délelőtti CTG-n is. Semmilyen kényszertesthelyzet nem volt a vákuumozás és a vizsgálat kb 10-15 perces időtartamát leszámítva.

Terhességem is tök rendben volt, még a súlyom is csak 10 kg-ot gyarapodott, amit a szüléssel le is adtam.

A baba meg úgy akadt el, hogy a medencecsont "lyukán" rosszul forgott át és az ovális lyuk szűkebb átmérőjébe beakadt a baba fejének hosszabb átmérője. Laikusként ennyire pontosan tudom scak megfogalmazni. Arccal hasi irányba nézett, a háti helyett és rosszul forgott be.

Ezért se jött szóba császár.

Ja, és tágítani se tágítottak. Amikor beérkeztem a kórházba, akkor megvizsgáltak, még rárepesztettek a burokra, mert a víz részben folyt el.

Utána csak a méhszáj méretét ellenőrizték még egyszer, amikor már két percesek lettek a fájások.

Pozitív csalódás volt elolvasnom a kommenteket. Én is a 2.-3. gyerkőcöket szültem itthon mint egy másik válaszadó, 5 és 7 éve. Akkoriban az ilyen fórumokon sokkal ellenségesebb volt mindenki a témával kapcsolatban, örülök hogy azóta talán elfogadottabb lett.

Hogy a kérdésre is válaszoljak: az első babám kórházban született, semmi horrorisztikus dolog nem történt, mégsem volt jó élmény. Igazából már ez előtt is foglalkoztatott a dolog, de így hogy egyszer már túl voltam rajta, kisebb volt a félelmem az ismeretlentől. A szülésfelkészítő tanfolyam pedig csak megerősített abban hogy nekem ez lesz a megfelelő módja a szülésnek. A két otthoni szülésemre sokkal szívesebben emlékszem, és szuper hogy rögtön otthon van az ember a családdal, tesókkal, férjjel.

Ez a kérdés csak a viták kezdetét jelenti. Nem is értem miért kell kiírogatni?!

Mindenki leszól mindenkit, sokan ezért sem írják le a véleményüket..