Szülés után 6 héttel vissza lehet menni dolgozni?

Még csak annyi, hogy a szoptatás élményétől te is elesel, de ami a legrosszabb, hogy a babádat megfosztod ettől.

Én biztosan keresnék más megoldást, de a gyerek az első! Akár más városban is kereshetne munkát a férjed. Férjem sokkal előbb menne más városba, hogy eltartson, minthogy a gyereknek ne legyen ott az anyja, és megfosszam őt bármitől! Nem akarok pálcát törni, de nekem ez a hozzáállás megbocsáthatatlan. Minek vállaltál akkor gyereket?

OFFolok: az 50es években valóban visszamentek a nők dolgozni, de volt az üzemnek bölcsődéje, és mindenki járt szoptatni három óránként.

On: igaza van az előző válaszolóknak, nem értem ezt a nem talál munkát a párom dolgot. Nekem inkább úgy tűnik, hogy te rettentél meg az otthonléttől és a kötöttségektől, amit a baba jelent, és ez a fedősztori. Bocs, hogy őszinte voltam.

Hagyjátok már békén szegényt. Nyilván nem jókedvéből teszi ezt, és a kérdés nem is az volt, hogy nektek tetszik-e, hogy visszamegy dolgozni. Ha valaki feltesz egy ilyen jellegű kérdést, azonnal megjelennek a károgók, mintha bizony az aki dolgozik, sose látná a gyerekét. Akkor nálatok az apuka az aki ilyen kirekesztett? Ő sem lát semmit a gyerekéből, mert dolgozik?

Csak úgy mellesleg, nekem az egyetemen van olyan csoporttársam, aki Amerikában született (de magyar), az ő anyukája is visszament dolgozni 2 hónapos korában (ja és nem felsővezető az anyja vagy ilyenek, ahogy azt írta valaki, hogy csak azok szokták ezt csinálni, hanem fogorvos), de ettől még teljesen normális viszonya van mindkét szülőjével, nagyon szereti őket, néha irígylem őket, hogy ilyen szinten mindent meg tudnak egymással beszélni.

Fel kéne már dolgozni azt a tényt, hogy azért, mert nálunk ilyen hosszú ideig itthon lehet maradni, attól ez még nem kötelező, és valószínűleg nem is baj, ha valaki nem teszi, hiszen nem lehet elmondani, hogy más országokban, ahol szintén igen rövid szülési szabadság jár, ott ebből kifolyólag hátrány érné a gyerekeket.

Az egy más kérdés, hogy én is itthon voltam a gyerekemmel 2 éves koráig, de eszembe se jutna leszólni azt, aki máshogy szervezi az életét.

"vissza lehet menni? csak anyagi okokból természetesen"

ezért írtuk, hogy ha csak anyagi okokból, akkor felesleges, mert ugyanannyi a tgyás és a csp együtt, mint a fizuja, de akkor is azt írta, hogy ő azért visszamegy 6 hét után

de nem ismétlem többször, felesleges

Na azért ha utánaszámoltok. Vegyük azt alapul, hogy egy férfi akármilyen fizikai munkát gyorsan talál, ha MUSZÁJ.

Tehát Apa muszájból keresett kevesebb fizetése+TGYÁS+családi pótlék az mindenképpen több, mint ha az anya keresne egyedül.

Nos, nincs igazam?

Csak akarni kéne.

Akármit is mondtok, a gyereknek az anyja mellett a helye az első hónapokban főként. (nem az apja szül és nem ő szoptat!) Szerintem a férfi nem elég tökös, mert ha az lenne, már rég keresett volna állást, nincs lehetetlen csak tehetetlen. Amerikában is az megy vissza dolgozni, aki akar, akinek jó sok hitele van házra, kocsikra, stb.. Pl. németországban nagyon sok nő lediplomázik, aztán férjhez megy, és a diploma a szekrényben landol, úgy, hogy nem is használta. Nem muszáj dolgozniuk, annyit keres a férj, és az államtól is kapnak pénzt. De ez itt Magyarország, kár összehasonlítani magunkat velük! És kár az 50-es évekkel példálózni is.

Kíváncsi vagyok arra az emberre, aki a párját küldi dolgozni 6 héttel szülés után. Helyedbe megmutatnám neki ezt a pár választ, mit szólna hozzá?? Nem ég le az arcáról a bőr?