Nektek fájt a szülés?

Szerintem ezt mindenki maskent eli meg. Pl nekem a vajudas nem volt rossz. Olyan volt mint egy mensis gorcs. Eloszor elfojt a magzatvizem es utanna 5 percnekent ereztem a gorcsoket majd 3 percenkent. Ekkor indultunk a korhazba, hogy megvizsgaljanak. Mikor beertem akkor mar ereztem, hogy nyomnom kell. Nem hittek nekem mert azt mondtak akkor nem igy neznek ki es nem setaltam volna be labon. De nekem tenleg nem fajt csak kellemetlenek voltak a gorcsok. Meg is lepodtek amikor megvizsgaltak es teljesen ki voltam tagulva. Konnyu vajudast viszont nehez kitolas kovette. Masfel orat szenvedtem, esett a kisfiam szivhangja es vegul gatmetszessel megszuletett nagy nehezen. En a varrast nem ereztem es az erzestelenito inekcijot sem amit beadtak varras elott.

A vajúdás közepe és vége fájt, de nem volt elviselhetetlen. Bár kipihenten kevésbé lett volna rossz, de a kisasszony nem várt reggelig. :) A kitolás már nem fájt, hanem csak sok energiát igényelt és fáradtan nehéz volt összeszednem hozzá magam.

Valamennyire fájt, de elviselhetetlennek egyáltalán nem mondanám. Nekem a keresztcsontomba sugárzott a fájdalom, úgyhogy azt masszírozva sokkal enyhébb volt. :) A kitolásnál pedig nem éreztem mindent elsöprő "nyomnom kell" érzést, az is fájt valamennyire, és nem is volt olyan rövid, mint sokan mondják. De minden rendben volt végig, gátmetszés sem kellett, nem is repedtem, és a kislányom teljesen egészségesen született meg. :)

A tágulási szakasz utolsó része brutalitás volt, az anyámat eladtam volna ha az segít. Még jó hogy gyorsan ment. Így utólag úgy gondolom hogy jobbra készültem, viszont még bírtam volna nagyobb fájdalmat is, mert sem fájdalomcsillapítóért sem császárt nem könyörögtem még gondolatban sem. Nem kaptam oxyt és a burokrepesztesen kívül nek volt egyéb beavatkozás. Szóval ezzel arra akartam kilyukadni hogy adott esetben mondjuk el tudom képzelni hogy egy mehszáj tágítás azért jóval fájdalmasabb.