Nagyon rosszul esik a párom hozzáállása az egész szülés témához. Mit tudnátok erre mondani?

Kezdem az elejéről. Kapcsolatunk elején szóba jött a szülés, és mondtam, hogy mindenképpen apásat szeretnék, mert hát mégse legyek már egyedül. Kijelentette, hogy neki a születés csodája nem annyira csoda, hanem undorító és nagyon aszexuális lenne engem "úgy" látni. (Jó, valljuk be, ebben azért van valami, nem a legerotikusabb látvány egy visító, izzadt, csutakos nő egy vadidegen szülés kezével a vaginájában. Szóval ebben van némi igaza azért, nem akarok elfogult lenni). Aztán ezen eléggé felidegesítettem magam, és elmondtam neki, hogy azért kicsit szálljon már magába, az a gyerek az övé is lesz, és ha már minsen rám hárul (kihordás, fájdalom, szülsé stb.), akkor a minimum, hogy a rohadt kezemet bírja már megfogni arra a pár órára, míg szeméremcsonttól farcsontig szétrepedek. Ebbe bele is nyugodott, végül igazat adott. Szóval ez a része okés.

Csakhogy megint előjött a szülés és gyerektéma. (Hozzá kell tennem, hogy nagyon nagyon akar gyereket, meg van értük veszve - kettőnk közül szerintem ő akarja jobban - ezért furcsa, hogy a "technikai" részét így veszi). Mindig mondogatja, nagyon gyakran, hogy mennire tetszik neki a testem, meg hát (bocsánat, ha indiszkrét vagyok, de hozzátartozik a dologhoz), hogy mennyire imádja, hoyg szinte tinisen szűk vagyok odalenn. És pont ma reggel beszélgettünk, és mondtam, hogy latolgatom a császármentszést, mert hogy annyira imádja a "lenti" szituációt, és szülés után tág lenne túlságosan, azt meg nem akarom.

Erre mondta, hogy az nem jó, mert veszélyes, meg csúnya lesz a heg (Na, nem mintha lenne ebbe szerintem bármi beleszólása. Itt előjött belőlem azért kicsit az "emancipált nő", nehogy már ne tudjon az én és az orvosom döntése lenni, hogy hoyg szülök meg. Én se mondom meg neki, hogy hogyan kakáljon. Vagy nem tudom, ez msot hülye példa volt?). Na mindegy, erre folytatta tovább, hogy szüljek csak hüvelyi úton, majd használunk mindenféle cuccot (te jó isten, hát nem vagyok én valami pornós, se perverz), meg (nagy röhögve hozzátette) hogy a szám ugyanolyan szűk marad, úgyhogy el tudom majd végezni a dolgom így vagy úgy (és ilyen ksi lefitymálóan megpasolta a fejem, mint kb egy kutyáét). Az, hogy esetleg ezt kettőnk házasáletéért teszem, meg hogy nekem vajon jó lesz-e ha nem fogom a tágság miatt semmit sem érezni belőle, vagy hoyg én mit viselnék el szívesebben (a heget a hasamon vagy a potenciálisan rossz szexet életem végéig), az őt abszolút nem érdekelte.

Egyébként egy fantasztikus ember, megdöbbent ez a hozzáállása, és nem tudom, hoyg csak sután kedveskedik vagy tényleg ekkora soviniszta (ami nem vallana rá). Mélységesen megbántott és kétségbe vagyok esve. Reggel óta ezen pityergek, mert za önérzetem, úgy érzem, eléggé csorbult.

Kérlek mondjátok el a véleményeteket. Köszönöm.