Mi a véleményetek a Szombathelyi szülészetről?

Én karácsony előtt voltam bent, és rohadtul őrültek háza volt. Kismama és csecsemő annyi, hogy az ikreimet egy fiókba rakták, mert nem tudtak olyan ágyat adni, ahol éppen két fiók szabad. Még jó, hogy pont akkorák voltak, hogy már lent lehettek velem, de még épp elég kicsik, hogy elférjenek... Viszont szülésznőt és csecsemőst csak "nyomokban tartalmazott" az osztály, lévén karácsonyra aki tehette, kivette a szabiját. Gondolhatjátok, milyen bolondok háza volt! És szerintem az az "Évi" éppen most a vetésforgó miatt ide került csecsemősnek, na ő ott is ultrabunkó volt. Mivel a picurjaim, főleg a fiam eléggé csünti volt, első nap automatikusan tápszerezték őket, én persze raktam őket cicire, aztán már mindig én futottam át szoptatás után, hogy akkor most kérnék tápszert nekik, mert hát tejem császár után még sehol se volt. Ez legtöbbjüknek természetes volt, már sokszor tényleg ezerfelé kellett szaladniuk, de valahogy mindig sikerült megoldani. De ez a bunkó elzavart, aztán utána panaszkodott valami védőnő-helyettesnek, aki hangosan közölte, hogy lehetőleg én is halljam a kórteremben, hogy azért van az anyukának két melle, hogy szoptasson. Vettem, két mély levegőt, és nem mentem át felpofozni, mit tudta az a meg nem nevezett nőszemély, hogy én már sebesre fejtem-szoptattam-nyűttem a mellemet, hogy végre meginduljon a tejem, de császár után ez eleve 3-4 nap, mégis mit vártak tőlem császár utáni 2. napon? Mikor úgy sejtettem, most már talán "ráérnek", azért megint átmentem, és akkor végre a szemembe is mondta a védőnő-helyettes, hogy nem kell ám félni, természetes, hogy születés után visszaesik a súlyuk, én erre riposztoltam, hogy ezzel tisztában vagyok, van egy lányom, aki 3.650-nel született, és nagyon nem pánikoltam, hogy visszaesett 30 dekával, tisztában vagyok vele, hogy egy normál súlyú újszülöttnél nem gond, viszont a kisfiamnál nem lenne túl optimális, ha 2.500-ről 2.300 alá esne. Hazaengedni csak úgy fognak, ha növekszik a súlyuk, ha meg tovább esik, akkor mennek a PIC-re. Mondandóm végén valahogy elnémultak.

Mondjuk én is enyhén feszült lennék, ha a műszakban 20 újszülöttet kellene tápszereznem, fürdetnem, és persze minden pánikoló anyukának a szoptatásban segítenem, mindezt egyedül (azért ilyen műszak nem sok volt nap közben, inkább az éjjelt vitték egyedül, napközben ált. ketten voltak, de akkor ez az Évi éppen egyedül volt nappalos) szóval a feszkót megértem, de haragudjanak a főnökeikre, akik ennyi embert elengedtek egyszerre szabira, na meg eleve az emberhiányra, meg az egész szar egészségügyi rendszerre, de egy anyukán levezetni a feszültséget, aki simán haza akarja vinni a gyerekeit időben (ami ugye azt jelenti, hogy felszabadul néhány férőhely, tehát nekik is jó), nem igazán helyénvaló.

Jaj, nem akartam leírni az egész élettörténetem, de valahogy kiszabadult belőlem.

Azért hogy ne csak a negatívumot emeljem ki: a többi szülésznő, csecsemős általában normális, kedves, sőt, vannak kifejezetten jó fejek, voltam egy hónapig a terhespatológián is, úgyhogy tényleg tapasztalatból mondom.

A szülőszobákon általában a "profi" szakorvosok vannak, a szülésznők közt vannak igazi vén rókák és lelkes fiatalok is.

"Választott" orvosod nem lehet, de ha programozott császárra vagy indított szülésre kerül a sor, akkor a dokid a maga műszakjába oszt be. Viszont szülésznőt, ha jól tudom, lehet fogadni, bár nekem ez szóba se jött. Ha spontán szülésre lehet számítani, akkor esetleg érdemes.

Ja, és a látogatási rend: annyira baromság, hogy a látogatók nem jöhetnek be az osztályra, de a babákat ki lehet tolni az üvegajtóhoz, amin persze bármikor ki-be rohangálhat épp egy dolgozó. Aztán a szűk látogatási időben mindenki ott nyomorog a folyosón azon a nyomorult pár széken. A kismamák ugye valahol össze vannak kaszabolva, de persze hősiesen bírják, mert az elvárás, hogy legyen bennük némi tartás. Ez a rendszer nem épp egy nívós megoldás. De ha elbocsájtják az anyukákat-babákat, akkor a család bejöhet a hordozóval, cuccokkal, ott üldögél a kórtermek előtt az egész pereputty. Na, akkor mi értelme ennek az egésznek, miért nem lehet úgy, mint régen, hogy a látogatók bejöhetnek az osztályra, a csecsemős kórterem üvegablakán át meg lehet nekik mutatni a babát, de a kórtermekbe nincs bejárás? Szerintem ez sokkal kulturáltabb volt. Amúgy eme csodálatos rendszerben is ki tudott törni valahogy a Kalici járvány, amíg bent voltam, úgyhogy mikor eljöhettünk, akkor már a gyerekekért se jöhetett be a férjem az osztályra a karantén miatt, én cipeltem ki a csomagjaimat a két gyereket hordozóstul friss császáros hassal az osztály ajtajáig, mert persze éppen sehol se volt egy darab ember se, hogy segítsenek. Szóval lehetőleg ne sátoros ünnepekkor szüljön az ember, meg ne kórházzárlat idején...