Miért hiszik az olyan sokan hogy a császárral való szülés egy leányálom?

Ha az előző kérdésből indulok ki, ami gondolom ezt is ihlette, akkor pont nem a természetesen szülők szólják le a kívánság császárosokat, hanem fordítva. Nekem például teljesen mindegy ki hogyan szül (semmi közöm nincs is hozzá), de azért nem kellene azzal takarózni, hogy a babának jobb a császár. Sokkal korrektebb az, aki bevallja, hogy ő ilyen vagy olyan okból fél a szüléstől és nem vállalja.

2 sima szülés után a 3 ikrekkel császár...hát ugye hosszában lettem felvágva, ébredés után azt hittem megőrülök a fájdalomtól, a köhögésről tüsszentésről ágyból felkelésről ne is beszéljünk... A zuhanyozáshoz is Anyukám segítsége kellett. De amit a legjobban fájlaltam az, hogy kimaradt a szülőszobán töltött 2 óra a gyerkőccel a hasamon, ez nagyon hiányzott!

Szia én pont most vagyok túl rajta, sajnos azt kell mondjam inkább 1000 szülés természetesen, mint egy császármetszés. Nem gondoltam volna, hogy ez ennyire rossz, sőt még az orvosomnál is párszor be próbálkoztam, hogy nem e lehetne császár?! Egyértelműen mindig azt a választ kaptam, hogy nem! 4. babám! 40+4 naposan terminustúllépés miatt be kellett feküdnöm a kórházba fájásaim nem voltak méhszájam CG: 2111 volt már hónapok óta, megvizsgált erősebben a dokim délután három órakor majd a szülőszobán másfél órán át kaptam oxitocin terhelést, akkor voltak szép nagy rendszeres fájásaim, majd kiengedtek az osztályra a fájások elmúltak, majd este hétkor a nővérke szólt, hogy jött az orvosom megnézi a magzatvizet majd még durvábban hosszú ideig vizsgált, és közölte, hogy szivárog a víz irány a szülőszoba, előkészítettek, majd este nyolckor felfektettek a szülő ágyra. Fájások hiányában 20:40 kor bekötötték az oxitocint majd folyamatosan emelték egyre magasabbra az adagot, nagyon erős fájásaim lettek gyorsan jöttek alig volt pár perc szünet, az orvosom fél óránként vizsgált, nem tágultam, a fájások már egybe folytak, kaptam méhszájlazító injekciót amiben valami fájdalom csillapító is volt, két fájás közt mindig elaludtam. Éjféltől már nem nagyon voltam magamnál rosszul voltam, csak foszlányokra emlékszem. A baba nagyon fent volt, én továbbra sem tágultam pedig az orvos beleadott apait anyait vizsgálatoknál, a babám szívhangját fájások alatt alig lehetett hallani, vagy egyáltalán nem. Vagy egy órán át figyelte a szülésznő és az orvos a szívhangot, majd arra ébredtem közölte az orvos tovább nem várunk nincs tágulás, a baba túl fent van, rossz a szívhang irány a műtő. Majd megint kicsit bealudtam arra ébredtem egyik kezembe a beleegyező nyilatkozatok a másikba pedig egy tol, mondták, hogy írjam alá, aláírtam közben érzetem, hogy nyomnom kell szóltam az orvosnak itt vannak a tolófájások és most nyomok nyomtam is hármat, de a baba nem haladt semmit. Így kikötötték az oxitocint és bekötöttek egy másik infúziót ami egy csapásra leállította a már tolófájásaimat! Betoltak a műtőbe gerincbe kaptam az érzéstelenítőt, nem éreztem nem fájt már megváltás volt, hajnali két órakor. A műtőbe mindent hallottam húzásokat éreztem nem fájt. Kaptam hányás csillapítót mert hányingerem volt.Remegtem, mint a kocsonya egész műtétét alatt, fáztam is nagyon, ott is elaludtam pár percekre. 02:17 perckor kiemelték a kisfiamat egyszerre felsírt vele együtt én is. 3840 grammal és 52 centivel érkezett. Az orvosom közölte, hogy a pici bal combjára kétszer a jobb bokájára is kétszer rá volt tekeredve a köldökzsinór szorosan, és ez fájások alatt mindig visszarántotta a picikémet, nem tudtam volna semmiképpen megszülni simán. 6 órát voltam az őrzőbe műtét után 2 órával iszonyú fájdalmat érzetem a hasamba kaptam infúziót 3-mat 1 kataflan volt. Remegtem végig a hat óra alatt és továbbra is csak pár perceket aludtam majd felébredtem. Felvittek az osztályra még 6 órát kellett hanyatt feküdnöm iszonyú fájdalmakkal. A nővérke segített felkelni ami majdnem egy órába tellett, soha ne térjen vissza ilyen fájdalom. 3 napig nem tudtam menni, alig bírtam az ágyból kimászni, kellett mindig kb 30 perc, a második napon iszonyatos fejgörcsöt kaptam, nem hatott a fájdalomcsillapító, így öt órán át jegelték a fejemet, majd ez sem használt, és vénás infúziót adtak estére elmúlt. Ma vagyok a hatodik napon, most már jobb. De az elmúlt napok rettenetesek voltak. 4 kapcsom és három varratom volt, ezek kiszedése nem fájtak. A szülőszobán azt mondta a szülésznő, hogy nagy a fájdalom küszöböm, jól bírom, ő már feladta volna. Így végül 40+5 naposan érkezett.

17-es vagyok.Tudom, hogy sok olyan eset van, mikor vajúdik a kismama, beindult a szülés, komplikációk lépnek fel és utolsó pillanatban császározni kell.Szerintem nem is erre a típusú császárra mondják, hogy leányálom, viszont, amit én láttam, hogy bemegy és kimjön a babával, az semmi volt ahhoz képest, mint akik kínlódnak több órán keresztül.És rengeteg ilyen van, ott és akkor nagyon irigyelltem, szerettem volna én is, ha 1 óra alatt lezavarjuk az egészet.De most is azt mondom, hogy a baba miatt nem választanám a császárt, ha nincs különösebb egészségügyi oka.