Szüléskor elengedhetetlen a gát metszés? Szeretném elkerülni ha egymód van rá.

Az első szülésemnél próbálkozott a szülésznő. Nem sikerült, mivel a lányom a feje mellett tartotta a kezét, de így is csak 2 öltés lett a metszés. Pár napig fájt csak szerencsére.

A másodiknál a szülésznő hozzám sem nyúlt (úgy gondoltam, mivel az elsőnél automatikusan próbálták a gátvédelmet, most is így lesz), pedig a második lányom viszonylag kis súllyal született. Ekkor is két öltés lett az egész, de a szülőszobában a fenekemen ültem, pár órára rá jöttem-mentem. Ha jól csinálják, akkor a gátmetszés sem vészes.

Szóval nem elkerülhetetlen, csak egy olyan szülésznő kell hozzá, aki ezt támogatja.

Teljesen megértem, hogy szeretnéd elkerülni. Én is így voltam vele, nagyon féltem tőle.

Aztán szüléskor a babám nem haladt elég jól, én pedig már nem tudtam jobban nyomni, jött a rutin gátmetszés. Nem éreztem a beavatkozást. A metszés után két fájással megszületett az én 4 kilós fiacskám. Nekem óriási segítség volt.

Kb. egy hét alatt gyógyult meg, felszívódó varratot kaptam, és még heg sem maradt utána.

Tudom, hogy nem természetes, de én örültem, hogy akkor ezzel segítettek a babámnak és nekem is.

Az én dokim mondjuk kerek perec megmondta, hogy első szülésnél automatikusan gátmetszés a menü. Bíztam benne, hogy tudja a dolgát, és rá is szolgált a bizalmamra. Öt és fél óra alatt lett meg a babám természetes úton.

Kórházfüggő a dolog, nálunk pl a szülésznőn jobban múlik mint a dokin.

Én is kettőt szültem, mindkettőt gátvédelemmel, ügyeletben. Készültem rá gátmasszázzsal, intimtornával, és főleg lélekben. :) A szülőszobán az első dolgom volt szólni, hogy gátvédelemmel akarok szülni. És 100%-ban hallgatni kell a szülésznőre, ő látja, hogy alakulnak odalent a dolgok, ha esetleg lassítani kell, ellihegni egy fél tolófájást.

Ez a duma amúgy, hogy "inkább vágjanak mint repedjek", ez vicc. Nem is értem, hogy a nők, az anyák miért hisznek ilyen birka módon a dokik kényelmét szolgáló mantrának...

Egy kicsit más szemszögből:

Azoknál a nőknél, akiknél gátvédelemmel próbálkoznak, és nem végeznek gátmetszést nagyobb eséllyel lesz hüvelytágulatuk szülés után. Hogy miért? Mert ez esetben, mivel nincs vágás, az izmoknak, ízületeknek muszáj akkorára tágulnia, hogy kiférjen egy kisbaba.

Szerintem ez tök logikus, de ha akarod megkeresem azt az orvosi cikket, ami őszintén ezzel a témával foglalkozik.

És persze ha nem vágnak, repedhetsz is.

Na most engem vágtak, de még hozzá repedtem is, és a vágás semmim nem volt ahhoz képest, ahogy a repedés fájt!

De igazából tök mindegy, mert szinte, biztos, hogy vágni fognak, és igazából semmit, még egy szúnyogcsípésnyit sem fogsz érezni, mert a vajúdás miatt olyan brutális alhasi fájdalmaid lesznek:)

Én nem merném a gátvédelmet, gátmetszéssel is elég nehéz volt megszülni a fiamat... és mint tudjuk a babának az a legjobb minél hamarabb kint van a szülőcsatornából (oxigénhiány).

A gátmetszés akkor egyáltalán nem fáj, később amikor kimegy a fájdalomcsillapító kellemetlen, én egy ideig állva is ettem (kb másfél hét) de inkább ez mint hogy esetleg oxigénhiányos gyerekem szülessen