Te hogy győzted le a félelmed a gátmetszéstől, és főleg az utána lévő fájdalomtól?
Napokon belül szülöm az első babámat. A szüléstől nem mondom,hogy nem félek, de a gátmetszéstől, attól hogy látni fogom azt az ollót, valamint az utána való sebtől-fájdalomtól méginkább rettegek. Rettegek,hogy hogyan fogom a babát ellátni, hogyan fogok rendet tartani itthon,lemászni a 4.emeletről, és egyáltalán hajolgatni,ülni pisilni....
Tudom,hogy túl kell esnem rajta,és talán nem lesz olyan vészes, de most egyenesen kiborulok,ha eszembe jut a szülés utáni gyógyulási időszak....
Ne vettem észre, hogy vágtak,nem láttam ollót (igaz nem is néztem) a szurit sem éreztem. Nem is érdekelt ott. A varrás picit fájt, de az sem érdekelt, vártam, hogy mikor hozzák már végre vissza a fiamat. Másnap nem tudtam ülni, de utána már simán ment minden. Annyi, hogy lassabban kellett mindent csinálni. Így 1 év után már a helye sem látszik.
Az első pisi és nagydolog nehéz volt, de az olyan, hogy túl kell esni rajta. A szüléshez képest nudli.
Ne félj, annyira nem gáz, mint amennyire gondolod
Elméletileg nem látod.Szerintem tolás közben nem fogsz nézelődni. :)Én csak sejtem,hogy mikor történhetett,de nem fájt,hidd el mással leszel elfoglalva.Másnap még kellemetlen volt leülni,de utána már nem fájt.Ha sokat zuhanyoztatod,tehát vizes a varat elviselhetőbb még az az egy nap is.Szerintem annyira leköt majd a baba csodálása,hogy nem fogsz vele foglalkozni.Nekem is az első babám született 3 hete.Nyugi nem vészes.
Könnyű szülést kívánok neked!
Szurit varrásnál adnak,nem? És nem mindenhol. Legalábbis sokaknál láttam,hogy irták,fájt a varrás nagyon,mert ezek szerint nem kaptak szurit...
Remélem,hogy azok közé tartozom majd én is, akik pár nap alatt felépülnek a vágásból:(
Adnak szurit varrásnál, bár én azt sem éreztem, hogy kaptam-e szurit. De ettől függetlenül éreztem, hogy mi történik, nem fájt a varrás, hanem inkább kényelmetlen volt úgy sokáig széttárt lábakkal lenni, mentem volna már lefele a szülőágyról. :-)
De közben tudsz beszélgetni a dokival, és az eltereli a gondolataidat. Meg igazából nekem az első szülés után annyira jó volt, hogy megszültem, túl voltam rajta, hogy varrás közben is csak azt hajtogattam a dokinak, hogy úristen, megcsináltam, megszültem, el sem hiszem, köszönöm, stb. :-)) Második babánál már sokkal jobban "magamnál" voltam, pedig sokkal gyorsabb szülés volt, mégis, mivel tudtam, hogy mi fog történni, valahogy nehezebben is viseltem. Ott már csak megkönnyebbülést éreztem, hogy mindketten egészségesen túl vagyunk a szülésen, de már szinte egyből a szülés után az otthon maradt kislányomon járt az eszem, nem volt az az eufórikus boldogság rajtam. Így a varrást is jobban "megszenvedtem", alig vártam már, hogy befejezze a doki. De jó munkát végzett, mert nagyon hamar felépültem belőle.
Egyébként nekem a napi többszöri zuhanyozás jött be, semmivel sem kenegettem a gátsebet.
Időközben megszületett a fiam. Kaptam szurit vágás elött, igy nem éreztem,és a varrást sem. Viszont mikor hazajöttem a kórházból,aznap kezdett el fájni. VOlt két kemény napom,mikor csipett,húzúdott,nyilallt. Ma már nem annyira érzem.
Köszi mindenkinek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!