Te hogy győzted le a félelmed a gátmetszéstől, és főleg az utána lévő fájdalomtól?

Nekem egyáltalán nem fájt sem a vágás, sem a gyógyulás. Ez orvostól függ. De fájás alatt fognak vágni, így nem érzed, és hát nem is azzal leszel elfoglalva. Utána meg ott lesz a baba és ő feledteti a fájdalmat:)

Könnyű szülést:)

Kétgyerekes 17hkm.

emlékszem én megkönnyebbültem,mikor láttam,hogy nyúl a doki és éreztem ahogy vágta,de egyáltalán nem éreztem (azt) a fájdalmat,mert tudtam hogy már csak pillanatok kérdése és a kezemben tarthatom a babám :)

A kórházban meg kb óránként mentem a tusolóba áztatni a varratot hogy ne húzódjon,volt hogy benn voltam áztatni 20 percet is,nekem jobb volt,nem mondom hogy vígan,de tudtam ülni,és sokat segített a körpárna,azt hiszem aranyeresek is ezt használják(vagy vigyél a kórházba kisméretű úszógumit,az is jó :))

Otthon jobb ha nem ugrálsz nagyon,nem hiába van a 6hét gyermekágy.csak a babáddal foglalkozz,és fogadd el ha valaki be akar segíteni,a házimunka meg megvár...

Először is, lehet, hogy nem lesz szükség gátmetszésre, mert lehet szülni gátvédelemmel is. Én mindkét babámat gátmetszéssel szültem, de semmilyen eszközt nem láttam, magát a metszést sem éreztem egyik szülésnél sem. Mindkét babánál sok olyan anyukát láttam a kórházban, akik már 1-2 nappal a szülés után üldögéltek a folyosón a székeken, én nem tudtam. Első babánál kellett a gyermekágy 6 hete, hogy rendbejöjjek második babánál már a kórházból hazajövet aznap térdelve felmostam, simán takarítottam. 1 héttel a szülés után teljesen jól tudtam ülni, 2 héttel a szülés után már olyan volt, mintha nem is szültem volna (fájdalmat, kényelmetlenséget tekintve).

Egyébként jól teszed, hogy gondolsz a szülés utáni időszakra, mert én nem tettem, és engem valóban sokként ért, hogy erről miért nem beszélt senki. Iszonyatosan feszültek a melleim, nem bírtam semmit elviselni rajtuk, fájt a szoptatás, sírni tudtam volna (sokszor sírtam is). De a második babával minden könnyebb volt sokkal, hiába volt/van egy 2 évesem is mellette, mert tudtam, hogy mi vár rám.

Azt jegyezd meg, hogy senki nem várja el tőled, hogy rendet tarts, mászkálj, hajolgass. A gyermekágy 6 hete arra való, hogy megszokjátok az új helyzetet, te is és a baba is. Mindent csak szép lassan csinálj. Pihenj sokat, gyönyörködj a kisbabádban, mert egy csoda, ami ott lesz előtted. És minden nap végén arra gondolj, hogy ez a nap már nem jön vissza, egyre közelebb vagy ahhoz, hogy belerázódjatok az új helyzetbe!

Nem tudom más hogy volt vele, de nekem egyébként a gátseb nem volt kifejezetten fájdalmas, inkább csak kényelmetlen. Fekvésnél pl egyáltalán nem is éreztem.

Ha tudsz, inkább rendelj kaját az első hetekben, hogy változatosan tudj étkezni, és ne kelljen főznöd. Vedd úgy, hogy most a pihenés lesz a feladatod! :-)

Kitartás!!!

Nekem fájt, nagyon fájt. Mindkétszer. Utána beöntést is kellett kapnom, mert kakilni sem mertem nyomni, annyira fájt. Mindkétszer 4kg-os babát szültem. Nekem fájt a vágás, fájt az injekció előtte, fájt a varrás, ami kívül-belül egy órán át tartott.

Én is félek, most megint, de méginkább attól, hogy a baba megint óriási és nem fogom tudni kinyomni.

Hetekig nem tudtam ülni, bár aranyerem is van, én nagyon megszenvedtem mindig a gátvarrást, aranyér problémát.

Én is féltem a gátmetszéstől! Igazából a szülés alatt én nem is tudtam hogy volt gátmetszés. Csak akkor jöttem rá, mikor az orvos hozta a tűt hogy összevarr! :)

Utána nekem pár napig nagyon fájt a seb, alig bírtam ülni, feküdni, igazából csak addig volt jó még mentem vagy álltam. NE izgulj nem lesz olyan vészes, mondom ezt én aki egyáltalán nem bírja a fájdalmat!