Hogy értessük meg a nővéremmel, hogy nem rossz anya? Kicsit hosszú lett.
Nővérem kislánya 2 és fél éves,szép egészséges,okos gyerek.
Nővérem betöltötte a terhessége 38. hetét,mikor magas vérnyomással befektették megfigyelésre. Napokig bent volt a kórházban,vérnyomáscsökkentőt adtak neki,és megfigyelték.
A 4. napon nővérem elkezdett vajúdni és észrevette,hogy szivárog a magzatvíz,és zöldes színű. Szólt egy nővérnek,hogy szerinte baj van,mert zöldes a szivárgó magzatvize.Erre a nővérke mondta,hogy az nem a magzatvíz! Nővérem mondta,hogy de,ez az és tudja mit jelent,ha zöld. A nővérke állította,hogy de ez még tuti nem a magzatvíz,mit parázza túl nővérem.Nővérem pedig kicsit erélyesebben (ami rá nem jellemző)kérte a nővérkét,hogy hívja az orvost,mert ez toxémia. Nővérke megsértődve szólt a dokinak,aki megvizsgálta nővéremet és azt mondta,igaza volt tesómnak.
Be is kötötték neki az oxitocint,amitől folyamatos fájásai lettek.Azt mondta jött a fájás,egyre erősebb lett,majd mikor a legerősebb volt,kezdett enyhülni,de ezt egy újabb erős fájás követte,ergo nem volt szünet két fájás közt,hanem folyamatos fájásai voltak.
Mondták neki,hogy adnak epidurális érzéstelenítőt,de mikor erre került volna a sor elkezdett nővérem vérnyomása az egekbe szökni. Az orvos pedig mondta,hogy így ő nem vállalja a természetes szülést,meg az edát,készítsék a műtőt,megcsászározzák. Nővérem vérnyomása ennek hallatára mégjobban az egekbe szökött,de nem volt mit tenni. Kiderült,hogy a magas vérnyomása összefüggésben állt azzal,hogy a kislánya már belekakilt a magzatvízbe és a nyaka köré volt tekeredve a köldökzsinór is.
Gyönyörű,egészséges 3450g-os 51cm-es kislánya született,és nővérem is jobban volt már a második nap,semmi baja nem volt a vérnyomásának.
Viszont pár napja beszélgettem vele,és azt mondta,ő sz@r anyának tartja magát,mert nem tudta természetes úton megszülni a gyerekét.Hogy ő még erre sem volt képes.
Hiába mondtam neki én,ás édesanyánk is,hogy ez butaság,ő ugyanúgy megszenvedett,mint bárki más,hisz vajúdott,csak épp műtét lett a vége,de ettől még nagyon jó anya és valóban az is. Játszik non-stop a kicsi lánnyal,énekelnek,mesél neki,fésülgeti,szinte össze vannak nőve,annyira imádják egymást,de azt veszem észre,hogy nővérem mély depresszióban van és sokat sír és nem tudom,hogy segíthetnék rajta,mert ő olyan magába forduló típus,orvosnak sosem tudna megnyílni.De mi hogy segítsünk rajta,mit tehetnénk még? Tudtok tanácsot adni? Olyan rossz nézni,hogy mennyire maga alatt van,és rossz hallani,hogy ő rossz anya,mert még gyereket sem tudott rendesen szülni.
Köszi a kedves szavakat :). A császáros kislánya a második babájuk, van egy kisfia is,aki természetes úton született,bár ott meg nővérem majdnem elvérzett,de könnyebben felépült és nagyon erős kapocs lett a kisfiával(is). A nővérem nagyon okos,tanult nő,sokat olvasott a témában,jóban van a védőnővel,a gyerekorvossal,akikkel beszélgetett erről is. Tud mindent a toxémiáról,meg mindenről.Ennek ellenére mégis ez a véleménye magáról.
Egyébként nem terveznek több gyereket,mert nagyon sok komplikáció lépett fel ugye és retteg nővérem még egy ilyen szülés gondolatától,amit meg is értek.
Egyébként neked sok boldogságot kívánok a babához :)!
Én is azt gondolom,hogy butaság amit a testvéred gondol és ebbe teljesen beletemeti magát.Arra kellene felhívni a figyelmét,hogy tulajdonképpen megmentette a saját és a gyermeke életét,mert nem hagyta rá a dolgot a nővérre.
Ez akkora hülyeség,hogy aki császáros anyuka,az nem teljes édesanya.Életet adott egy gyönyörű,egészséges gyermeknek,nem??Akkor nem tök mindegy hogyan jött a világra?Itt van,szeretetre vágyik és kb. ennyi.Ilyen egyszerű.Lehet kicsit erélyesebben kellene őt is "gatyába rázni",hogy térjen már észhez és a valódi értékeket vegye észre,ne magát sajnáltassa.
Jajistenem, szegény. Én mindkét gyerekemet császárral szültem, és eszmebe se jutott megkérdőjelezni önmagamat emiatt. Abban sem hiszek, hogy a jó anyaság kritétiuma a szenvedés: programcsászár volt mindkétszer, én egy percet sem vajúdtam, a műtétet és következményeit pedig remekül viseltem (mázlim volt, tudom).
De jó anya vagyok szerintem, és a családom, még az anyósom szerint is. :-)))
Gondoljon arra a tesód: ha valaki nem tud teherbeesni, de örökbefogad egy kisgyereket, és őt felneveli a legnagyobb szeretetben, akkor nem jó anya?!
5. vagyok.
Ja, a császáraim nem kényelemből meg a testem szépségének védelméből (bruhaha :-)) ) lettek, hanem veszélyeztetettség (szintén magas vérnyomás, de nem toxémia) miatt. De mindkét gyerek egészséges lett, és én is az maradtam, ez a legfontosabb.
Kedves Kérdező, keressetek, ha hajlandó, egy feldolgozó csoportot, nagyon sokat segíthet neki. Ahol "sorstársakkal" találkozhat és szakember segíti a lelki munkát, a feldolgozást. Ezek a lelki dolgok nem intézhetőek el annyival, hogy "Butaság, hiszen életmentő volt" vagy "nem attól jó anya...". Ha egy nőnek másképp alakul a szülése, nagyon másképp, mint ahogy szerette volna, az, mint látjuk, hosszú távon hatással lehet a gondolataira, a gyermekéhez fűződő viszonyára.
...
5. vagyok
óóó, 9-es, de felhúztam maganm a férjeden! Hogy lehet valaki ilyen érzéketlen tuskó?! Már bocsánat... Jobb lett volna neki, ha neadjisten mindketten rámentek a szülésre, vagy valamelyikőtök elveszíti az egészségét?!
Olyan sz
nna
olyan szívesen megpróbálnék lelket önteni mindenkibe, aki emiatt kesereg, hogy nem ez a fontos, nem a szülés mikéntjénél dől el, hogy milyen anya leszel!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!