Csak akiknek van kedvük! Megosztanátok velem a szülésetek történetét?

Rengeteg történetet olvashatsz itt: [link]

Van kórházi, otthon, külföldi, de mind magyar anyák írták! Jó olvasgatást! (én még nem szültem, ezért a sajátomat nem tudom megosztani, majd januárban :D )

Na jó, akkor megírom:)

2. babáét, mert az a "szebb".

Tudni kell, h az első magzatvízelfolyással indult, azt se tudtam, milyen a fájással keződő szülés, oxit kaptam elsőnél, szóval ilyen módon nem ismertem meg a fájásokat.

November elején voltunk, amikor több nappal azelőtt már igen élénk jóslóim voltak, és aznap délután is, de el is múlt, ahogy szokott. Viszont éjfél körül újra delőjöttek...és ezek valahogy másabbak voltak....e nem mertem hinni benne, h ez már az konkrétan, hanem felkeltem, sétálgattam, visszafeküdtem, aztán megint felkeltem, kimentem a konyhába, ittam vizet, visszafeküdtem

...stb. Az is bizonytalanságra adott okot, h nekem nem 10 vagy 20 perces fájásaim voltak, hanem 5-12-10-8-16 stb. percenként jöttek, szóval össze- vissza. Csak az volt a gyanús, h nem múlnak, nem múlnak....Na egy jó óra múlva már a férjem is felkelt, kérezgette, h most mi van, megyünk szülni?? Na, mondtam neki várjunk meg 2 fájást és ha nem múlik, akkor öltözködjünk, megyünk. Hát nem múlt el 2 fájás után sem, hívtuk anyósomat, h jöjjön vigyázni a nagyobbra, nekem helyzet van. Kérdezgette, mikor megjött, h hogy fáj, mondtam neki, mintha erős görcseim lennének. Erre azt mondta, h "ma megszülsz".

Na sok szónak is sok az alja, beértünk a szülőszobára, ügyeletes doki megvizsgált, szerinte nem tágulok (!), de megfigyelési időre, 2 órára benttart; majd utána megyek osztályra, mivel a terminust túlléptem.

Hurrá, gondoltam és mentünk a "megfigyelésre" , rámkötötte a szülésznő a ctg-t, mondta bármi van, szóljunk. A fájások egyre erősödtek, én meg mondogattam az uramnak, h igazán nem értem én ezt a dokit, egyre jobban, élesebben fájnak, akkor hogy is van h nem tágulok én?

Na, egy jó félóra múlva visszanézett a szülésznő, vizsgálat. Meglepetésemre közölte, h kétujjnyira ki vagyok már tágulva, és azért erősödnek a fájások, mert jól haladunk, tágulok. Egy jó fél óra múlva megint megnézett, akkor már 3 ujjnyi voltam, majd a következőnél már 4 ujjnyi és közölte, ha méhszáj is kezd eltűnni, bármikor kakilási ingerem van, szóljak a férjemnek , ő meg szaladjon a nővérpulthoz. Hát....így is lett, jöttek hamarosan a tolók...Csakhogy bejött vmi gázos szülés, az összes orvost ugrasztották császárra. A szülésznő meg azt mondta, h "nincs itt baj, régen is a bábák vezették le a szülést"....és csakis ővele szültem, doki az utolsó percekre ért be. /gondolom baromira örült, mert így senki sem vonhatta felelősségre:)/

Összegezve: 4 óra alatt megszültem, pedig nagyon úgy tűnt, h hiába a fájások, nem lesz semmi. Nagyon szép, gyors szülésélményem volt, szinte az első fordítottja. Teljesen végigmentem a szülés állomásain, úgy ahogy azt leírják a szakkönyvek. Férjem végig mellettem volt, biztatott, erőt adott, és nagyon jól bírta, semmifél hátránya nem lett, h ott volt.

Hát ez az én (nem rövid) szülésem története....:)