Akinek várandósság előtt iszonyú fájdalmai (is) voltak a mensik alatt, azoknak milyen volt a vajúdás?

hát nekem olyan volt a fájás mint a mensis fájás csak persze egyre erősödött,mikor megszültem nem tudtam mi fáj jobban a lábam között vagy az ujjaim mert annyira szorítottam az ágyat...egész végig arra gondoltam,hogy ennél csak rosszabb lessz csak erősebb lessz a fájás így valahol rá voltam készülve.ezt minden nőnek végig kell csinálnia,ez a mi kiváltságunk,a mi jutalmunk a sok szenvedésért az a picike drágaság ami minden fájdalmat megér!!!

Én 16 hete szültem a lányom és nekem se hasonlított a mensis görcsökhöz. Nekem a szeméremcsontom feszített iszonyat módon, ráadásul rajtam volt a ctg így nem is feküdhettem úgy ahogy szerettem volna, szerencsére párom bent volt velem és tudtam markolászni. :) Akkor a szülőszobán azt mondtam nem szülök többet, de pár nap múlva azt mondtam jöhet a következő. Nekem 4 óra alatt született meg a lányom pedig első gyerek, bele se merek gondolni, hogy mit élhetnek át azok, akik 8-10-12 órát vagy ennél többet vajúdnak, én azt hittem megőrülök úgy fájt, nekem amúgy se volt túl erős a mensis fájdalmam, így nem is tudtam elképzelni se hogy milyen lehet. :) Mindent összevetve és visszagondolva jó élmény volt a szülés és igen is büszke vagyok magamra, a lányomra és a páromra is, hogy így helyt álltunk. Én nem kaptam fájdalomcsillapítót, hiába könyörögtem érte, a szülésznő azt mondta, az visszavetné a tágulást, meg le is állhatnak a fájások, volt már példa másnál, hogy leálltak a fájások a fájdalomcsillapítótól és aztán oxytocinnal újra kellett indítani. Örülök neki, hogy nem adtak! :)

Nincs deffinició erre a fajta fájdalomra, anyum azt mesélte neki olyan volt, mintha forró vasalóval égették volna, nekem mensis görcsre hasonlított, égetést nem éreztem, barátnőm azt mesélte, hogy neki tépő érzés, mintha belülről tépték volna szét. Egy közös volt bennünk, nagyobb fájdalmat még egyikünk se élt át. Ha nem bírnád, nyugodtan kérhetsz edát. Már nem az őskorban vagyunk. Ne félj, menni fog. :)

Sziasztok! Bocsi nem a kérdésre felelek csak én is ezt szerettem volna kiírni és hát most kicsit betojtam mert nekem is iszonyú szokott lenni a havim. Sokszor semmit nem hatott akármilyen gyógyszert vettem be és a falat le tudtam volna kaparni de azzal nyugtatgattak, hogy legalább jobban viselem majd a vajúdást. Elolvastam a kommenteket és Jesszus. 24hetes vagyok de már most nagyon félek....

3. válaszoló vagyok. A 12/15-nek írom, hogy én 12 órát vajúdtam, és azt hittem, hogy már sose lesz vége, hogy sosem jönnek a tolófájások, amiről azt sem tudtam még akkor, hogy milyen. Megválás volt, amikor az orvos mondta, hogy teljesen nyitva van a méhszáj és hamarosan szülni fogok. Én amúgy úgy jártam, hogy kértem fájdalomcsillapítót, mert már nem bírtam a fájdalmat, kaptam is, nem hatott elég sokáig, tolófájások is jöttek már, csakhogy amikor már nyomni kellett volna, akkor éreztem, hogy minimálisan enyhültek a fájások, akkor kaptam oxit, de azzal is még csak fél óra múlva lett meg a kislányom. Amúgy szerencsére nálam végig magától szépen zajlottak az események, csak a végén kellett oxitocin.