Hogy lehet túlélni a szülést?

Én is úgy vagyok mint te kedves kérdező és utaolsó válaszoló.

20 hónapja szültem, és most vagyok 35 hetes kismama, 17 órát vajúdtam, ebből 10 nagyon fájt, és 7 votl maga a pokol. Fájágyengeség,magzatvízszivárgás, 4 kg-os baba aki nem jól fordította a fejét:(:(:( húúúúú még visszaemlékezni is fájdalmas.

REmélem hamarosan sokkal szebb élményben lesz részem. És én is abban bízik,hogy elsőke kitaposta az utat:):)

Könnyű szülést Nektek(na és magamnak is:):):)

Az első 1,5 nap volt. Pokol. 14 hónapra rá menni kellett ismét szülni. Nos én annyira tisztán emlékeztem az előzőre, hogy végig magyaráztam a szülésznőmnek és a nőgyógyásznak, hogy nem fáj eléggé, nem haladok semerre. Ép készült, a ráhatásomra, a szülésznő oxitocint bekötni, mikor közöltem vele, hogy jön a fiam. A nőgyógyászt nem tudom, hogyan szedték elő, de beöltözni sem volt idejük. Első nyomásra kint is volt az én édes kisfiam. Mindenkinek ilyen szülést kívánok.

Amúgy a harmadik szülésre már úgy készültem, hogy kb. végrendeletet írtam. Minden családtagommal esküdt tetettem, hogy hogyan fogják majd szeretni a gyerekeimet, ha én nem leszek. Mikor megszületett a lányom, a férjem röhögve csak annyit kérdezett: na életben maradtál? Már az agyára mentem mindenkinek a pánikommal.

9es vagyok.13-as de aranyos amit írtál:))) Egyébként én is így mentem szülni harmadjára (mert arról megint rémes dolgokat meséltek hogy na ha a második könnyű akkor a harmadik megint nehéz lesz) hogy anyósomra bíztam bőgve a már meglévő 4 és 2 évesemet:DD Nevetve bocsájtott utamra hogy ugyanmár, nemsoká találkozunk:)) (ő 5öt szült simán)

Egyébként a harmadik szülésem valóban nehezebb lett mint a második de közel se volt olyan mint az 1.

Négyet szültem.

Az utolsóval a terhesség annyira nehéz és fájdalmas volt, hogy a szülés sétagalopp volt ahhoz képest.

Amúgy nekem mindegyik szülésem más volt. Orvostól és szülésznőtől is függ és az is nagy segítség, ha van benn veled valaki.

Így lesz! :)

Állj hozzá pozitívan:bemegyek,kitolom,pihenek,hazajövök!

Hajrá!

5 gyereket szültem természets úton, nagyon kis korkülönbségekkel, és mivel mindegyik szülésem extra nehéz és hosszú volt, nem tudok semmi bíztatót írni a kedves Kérdezőnek, csak azt, hogy maximálisan megértem a félelmeidet, én is féltem minden alkalommal. Féltem, mert előre tudtam, hogy most is szükség lesz oxira, mert elsődleges fájásgyengeség miatt oxi nélkül nem halad a szülés semerre...tudtam, emlékeztem rá, milyen fájásokat csinál az oxi - de talán az az egy segített, hogy iszonyú fájásokra készítettem fel magam, és ha csak egy hajszállal enyhébb volt, már annak is tudtam örülni, és pozitívan vártam a továbbiakat.

ja, és nem gondoltam egy cseppet sem magamra szülés közben, csak a babára, elképzeltem, ahogy minden egyes fájás hozza Őt lefelé, egyre közelebb a kijárathoz - és a levegővétellel próbáltam foglalkozni, az egy kicsit segít, és eltereli a figyelmet.

Pottyantós szülést magyarázz be magadnak. Sokszor képzeld el, hogy szülsz, és csak nyomást érzel, fájdalmat nem.

Könnyedén, nevetve, természetes úton szülöd meg a kisbabádat.

Nekem bejött.

simán :)

nekem nem is olyan régen eltört az ujjam. sokkal rosszabb fájdalom volt. mert a szülésnél tudod, hogy van célja a fájdalomnak, és hogy hamarosan vget ér.

de amúgy a második sokkal könnyebb.

nekem pl. 5 percesekkel indul a második szülésem, azt hittem viccel (jóslónak hittem, feküdtem a kádban fél órát). mivel nem múlt el, elindultunk a kórházba. mire beértünk, tolóim voltak. a kórházban leparkolás meg a köldökzsinór elvágása között 30 perc volt.

fel sem fogtuk, olyan gyorsan ment.