Mikor, milyen szituációban indult meg a szülésed?

Hát hogyne emlékeznék.Már 10 napja a kórházba punnyadtam és már nagyon ki voltam.Egyszer csak szaladt az ügyeletes doki,a nagy vizit után, és közölte:Irány a szülőszoba,beindítjuk!

Beindították zselével.Jól éreztem magam mert már végre tudtam valami biztosat.(lehet még most is ott dekkolnék a kórházba :)))) )

Egy kedd reggel elment a nyákdugom pisilés közben, utána visszamentem aludni. Mikor felkeltem éreztem egy pukkanást a hasamban és szivárogni kezdett a magzatvizem. Pont aznap voltam hivatalos NST-re, így szóltam a szülésznőmnek, h valszeg szivárog a vizem. Bementem a kórházba, megvizsgáltak és közölték, h az nem az, menjek haza nyugodtan. Hát aznap estétől rendszertelen fájásaim lettek, de vmi folyamatosan szivárgott belőlem. péntek hajnalra már 5perces fájásaim voltak, így bementünk a kórházba, ahol kiderült, hogy napok óta szivárog a vizem, így kaptam antibiotikumot és oxira tettek, mert nem akartam tágulni. Hát, nagy kimerültség után szombat délután negyed 1re meglett a kisfiam, hál Istennek egészségesen. Szörnyű rossz szülésem volt, de megérte:) Röviden ennyi.

Most ismét babát várok:)

10hetes km:)

1. szülés: este nyolc körül olvasgattam az ágyon, elmenet m WC-re. Jöttem ki, és hirtelen elborított a magzatvíz. Tanakodtunk a párommal, mert először volt egy olyan tippünk, hogy ez csak valami inkontinenciás tünet. És akkor jött a második adag, ami még vére is volt.

2. szülés: Este kilenc fele épp a kétéves fiamat altattam, amikor valami furcsát érzetem. A gyerek levette, hogy "valami van a levegőben", sehogy sem akart elaludni. Én meg egyre biztosabban éreztem, hogy ezek már fájások. Mondanom sem kell, nem én fejeztem be az altatást.

2. babát írom le, mert az elsőnél nem igazán voltam képben:) Én csak abban tudtam reménykedni, ha a 2. nem magzatvízelfoolyással indul, mert akkor "végem" van. 40. héten is túl voltunk, amikor szomorúan konstatáltam, h túl is hordom, jó lesz már nekem a magzatvízelfolyás is.... Mindenem fájt, ingerlékenyebb voltam...stb.

Mennem kellett ctg-re kétnaponta, az utolsónál se volt vmi hatalmas méhösszehúzodásom, kérdeztem a dokim, azt mondta ebből bármi lehet, 1 hét múlva meg 1 nap múlva is szülhetek...na, bumm...

Aznap hajnalban furcsa fájásokra ébredtem, addig is voltak jóslóim, de ezek mindig elmúltak, forogtam jobbra-balra, majd elmúlnak. De ezek nem múltak. Akkor kimentem a konyhába vizet inni, visszafeküdtem. Nem múltak. Mondom jó lenne már ha múlnának, mert aludni akarok... Fél óra múlva már kapcsoltam, h miért nem múlnak....Na, még azért kimentem a konyhába, figyelgettem magam, ne potyára keltsem apát. :) De már ő is kijött , kérdezgette, h "szülünk??" Mondom, úgy néz ki .) Na, csomag átnézése, teló anyósomnak, jöjjön (nagyobbra vigyázni kell). Ez volt kb. éjjel 1kor, 2re már bent voltunk. Megnézett a doki, mondja h még mindig 1111 vagyok, méhösszehúzódásaim voltak, de nem egetrengetőek. Jó, 2 óra megfigyelés, ha nem szülünk, akkor befektetnek....

Na....onnan meg jött a meglepetés, mert fél óra múlva jött a szülésznő megnézni, mi a helyzet és megállította, h még egy ujjnyival nyitottabb vagyok...de akkor már erősebbek is voltak a fájások....Aztán már csak az van bennem, h "eltűnt a méhszáj!!" és 3 tolásra kint volt a baba :))

Bocs ha túl hosszú voltam:)

1. éjjel folydogált a magzatvíz, az elsőnél még visszafeküdtem, a második löketnél már hívtam a szülésznőt, mire beértünk már elfolyt az egész

2. 2 hete a kórházban voltam megfigyelésen toxikózis miatt, napi 4 nst, az egyik nem lett jó, visszaküldtek, ismét rossz volt a szívhang, kaptam 5 percet, hogy összepakoljak és jelentkezzek a szülőszobán. Burokrepesztés, oxi, 1,5 órával később meglett a baba. Szerencsére egészségesen.