Az oxitocinos vajúdás-szülés tényleg pokoli fájdalommal jár?

31-nek: ez komoly?????

Mert nekem is csinálták. :S

Most őszintén: Kik vannak többen , akiknek csinálják a kézzel tágítást vagy akiknek nem.

Nekem is volt első babánál, és azt hittem, hogy be...ok, annyira fájt.

Nem is értem, hogy miért fájások alatt kell jó erősen felnyúlkálni és többször is????

2. babánál akkor nyúlt fel 1x a doki, mikor repeszteni kellett már a burkot. Az se volt kellemes, de indokolt volt.

Én ezek szerint kivétel vagyok. Az első babámat oxival szültem, mert túlhordtam, és nem indult el. Lehet, hogy azért, mert beletettek kádba, vízbe vajúdni, és mert engedtek infúzióval a karomon sétálni, de nekem az oxitól sokáig csak enyhe, mensi-szerű fájásaim voltak, egészen a legvégéig, pedig a doki szerint tágultam. Amikor a fájások közt szünet volt, pihentem. A végén, amikor már nem volt szünet, az valóban fájt, de nem tartott sokáig, hamar átment az érzés egy másikba, a kitolásba... A komolyabb fájásoktól számítva másfél óra múlva megszületett a fiam.

A második babám két hete született, oxi nélkül, spontán indulással. 2 perces fájásokkal értünk be, és sajnos lefektettek ágyba, nem engedtek mozogni. A "teknős a hátán póz" (ahogy más kismamatársaim is nevezik itt a fekve vajúdást), nos szerintem az maga a pokol, még jó, hogy nem mentünk be hamarabb a kórházba, már 5 perces fájásokkal... Szó szerint leszedtem magamról az NST-tappancsokat, és felkeltem. Ha nem teszem meg, még mindig ott lennék... Így viszont egy óra alatt meglett a baba, nekem nem volt kevésbé gyors, vagy kevésbé fájdalmas, mint oxival. Fájdalomcsillapítót egyik esetben sem kértem, nem is adtak.