Nagyon félek a szüléstől. Leginkább a fájdalomtól, hogy ki fogom-e bírni, tudok-e majd így is mindvégig a babára koncentrálni?

Jajj de igaz amit írnak többen!!

Igen, ott a szülőszobán derül ki minden első gyerekes kismaminak h mire képes a teste! Én azért is preferálom annyira az apás szülést, mert az apai "büszkeség" szinte eltörpül amellett h látja hogy a felesége/párja sok szenvedés árán, de világra hozza a kisbabájukat. ÉS a fájdalom csak addig van, míg a baba megszületik. Utána csak a boldogság , és az a csodás érzés van, hogy "ANYA vagyok":)

Természetes a félelmed. Mindenki ugyanígy érez előtte, ahogyan Te most. Nemrég szültem én is, életemben először. Koraszülés volt, nem volt időm felkészülni, még a szülésfelkészítő tanfolyamot sem tudtam végigjárni, sőt még a szülésről szóló DVD-t sem tudtam megnézni, amit interneten rendeltem. Azóta se néztem meg.

Azt tudom neked mondani, hogy akár fel vagy készülve, akár nem, nem nagyon tudod irányítani a dolgokat, egyszerűen csak sodródsz az eseményekkel, és ez így van jól. Bízz magadban, bízz a testedben, gondolj arra, hogy ezen minden anya átesett a Földön, tehát nem lehet annyira fájdalmas, hogy a fájdalomba belehalj. Kibírható, ne aggódj. A vajúdás ugyan olyan, mint egy erős menstruációs görcs szorozva hússzal, de a szülés maga korántsem fáj annyira, mint amennyire a közhiedelem tartja.

Igen fájni fog :)

Felkészülésben sokat segíthet a szülésfelkészítő, akár a kórházi, akár néhány alkalmas tanfolyam.

Mivel egy kicsit én is "félek", mondjuk én inkább attól, hogy mikor mit "kell" csinálni, amivel nem akadályozom a folyamatot, hanem segítem.

A párom bent lesz. A kórház választásnál tényleg fontos, hogy választhass fájdalomcsillapítási lehetőséget. Nálunk ez ok: homeopatia, gáz, EDA.....

Én mondjuk szülésznőt is fogadok, aki mellettem lesz végig, így a lelki támasz mellett lesz valaki, aki tud segíteni is.

Mindenki fél az ismeretlentől. Én is félek a szüléstől, mert tavaly 22 hetesen halva született. Akkor nem féltem annyira mint most. De ha már ott tartasz, nem fog annyira érdekelni a fájdalom, csak legyél túl rajta, és a kezedben tarthasd az egészséges csöppségedet. Gondolj arra, hogy megéri, én is csak erre gondolok.

(27hetes kismama)