Miert kell azon meglepodni, hogy en nem szeretnek sem EDA-t, sem mast kerni szules alatt?

Nem tudom, szerintem nagyon sokan olyanok sem kapnak EDA-t, akik egyébként kérnének, mert már lekéstek róla...

Szerintem egy szülés előtt tökre nem lehet eldönteni, hogy fogsz-e kérni majd, vagy sem. Én sem nagyon akartam, nem is gondolkodtam túl a dolgot, úgy voltam vele, hogy majd ott eldől. Persze mire már majd "megdöglöttem", addigra késő volt, persze nem is bánom utólag, hogy nem kaptam. Simán ki lehet bírni anélkül is...

Olyanokkal meg ne foglalkozz, akik még nem is szültek, inkább legyél rá büszke, hogy mind2 szülésedben végig "rész tudtál venni" és igenis átérezted az ezzel kapcsolatos összes fájdalmat. Szerintem sokkal inkább kéne az ilyet megbecsülni, mint furcsállni.

Az ilyen anyukák azok, akik inkább kérnének császárt, mert hogy az nem fáj. Jah, muhhaha...

Tipikus van sapka rajta vagy nincs sapka rajta :)

Azért mert az emberek szeretnek véleményt formálni kéretlenül is. Mert ők biztos, hogy jobban tudják, mint te. Mert nekik borzasztóan fájt és akkor neked is fog, és nehogy már te kibírd, ők meg nem.

De ugyanez van fordítva is: Nekem nem fájt, neked hogyhogy fájt annyira, hogy EDA-t kérj. És különben is a természet erői elleni szer, én kaptam olyat is, hogy az ördögtől való...

Első csemetémnél nem kértem, hanem kaptam, mert leesett a bébi szívhangja és ez volt az utolsó lehetőségem a császár előtt. Bejött.

Második csemetémnél a végén kértem (az utolsó 1 óra pokol volt, akkor rohamosan tágultam - mint utóbb kiderült), de addigra már kiröhögtek. Fél óra múlva már a kezemben tartottam a babámat.

Amikor egy rokonnak meséltem, hogy a ketteskét simán szültem, akkor kaptam meg, hogy "jó, hogy most kibírtad érzéstelenítés nélkül" és "kár, hogy akkor éltél az ördög eszközével"- vagy valami hasonló megjegyzést. Erre már nem figyeltem, mert úgy felment bennem a pumpa. Kinek mi köze, hogy én hogyan szültem a gyerekeimet??? Lehet, hogy aki most kardoskodik amellett, hogy ő bizony soha és fúj, az lehet, hogy 30 óra intenzív vajúdás és 50 óra fennlét után könyörögni fog fájdalomcsillapítóért, hogy egy picit tudjon pihenni.

Arról viszont megvan a véleményem, hogy az orvos és a szülésznő állandóan azt kérdezgette, hogy kérsz-e. Szerintem ez olyan dolog, hogy az elején meg kell beszélni, hogy mi a terved, és ha úgy látja a doki/szülésznő, hogy lehet, hogy ezt módosítanád, akkor felhozza egyszer. És pont. Ha akkor nemet mond a vajúdó nő, akkor nem hiszem, hogy még egyszer rá kell kérdezni. Van annyira felnőtt ember még abban a más tudatállapotban, hogy tudjon annyit mondani, hogy most kérek valamit. Szerintem.

Én egyértelműena baba miatt utasítottam visszamindent!Rám is néznek furcsán néha, (mert nagy baba volt,és már azon,hogy megszültem és nem császároztak)

de engem nem zavar!Én tudom,hogy nem mérgezem a gyermekem apró/kezdő szervezetét ilyen gyógyszerekkel,ésamúgy meg ki lehet bírni!

Én előre leszögeztem a dokimnak is!Most a másodiknál meg sokkal több mindent is (oxit sem kérek) de ismer már úgyhogy nem lepődött meg! :)

Örülök,hogy nem csak én gondolom így!Nem vagyok mazohista,de én várom a második szülésemes,hisz pont tegnap mondtam a férjemnek (persze pityeregve) hogy annál az érzésnél nincs felemelőbb és jobb mikor kibújik és végre meglátjuk megöleljük...

És ezttiszta fejjel kell látni!

Nekem ez a véleményem,és én sem tartom magam "ősanyának"

2 éves kislány és 31 hetes pocakcsajszi anyuja

Hát én egyszer itt hozzászóltam egy ilyen edás kérdéshez, és jól megkaptam az osztást hogy elavult meg maradi dolog ha nem kérek fájdalomcsillapítást szülés alatt meg hogy akkor menjek fogathúzatni is érzéstelenítés nélkül, és hogy beteges hogy szeretem a fájdalmat meg ilyenek...

3 babát szültem, 3ból 2 nagyon fájt nem túlzok alig vártam hogy végeszakadjon. Mégse jutott eszembe semmi ilyesmi hogy edával indítok eleve, vagy megbeszélem a dokimmal hogy egyből azt adnak...

szerencsére gyorsan haladtak a szüléseim és igen én büszke voltam a végén magamra hogy saját korlátaimon szinte már átlépve saját erőmből természetesen képes voltam megszülni a gyerekeimet. Ha ezt kibírtam, mindent kibírok:))

Persze erre is kaptam a megjegyzést hogy mi az hogy természetesen, miért írok ilyet, mert ez azt jelenti hogy aki meg kér edát az természetellenes stb. és biztos ősanya vagyok...azóta se értem ezeket a nagy indulatokat ezzel kapcsolatban meg ezt se amit te kapsz hogy úgy néznek rád mint egy ufóra.

És amúgy a dokik is sokszor azt mondják többedik szülésnél, hogy na ha az elsőt megcsináltuk x óra alatt eda nélkül akkor a többedik szülések még simábban mennek. (persze van kivétel nyilván de a nagyszámok törvénye ezt mondatja).

Én sem kértem fájdalomcsillapítást. Írtam szülési tervet,amit odaadtam a szülésznőmnek és az orvosomnak, abban is leírtam, hogy nem szeretnék, de majd szólok, ha mégis... így nem kérdeztek rá vajúdás közben. Amikor meg kértem, hogy adjanak má' valamit, akkor már nem adtak, mert a kitolás szakasza következett.

Az edáról azt hallottam, hogy erős fejfájás előfordulhat szülés után, szóval már csak ezért sem akartam.

A Sote I.-en szültem, ott nemigen reklámozták az edát, mondván, hogy nem is szokták kérni.

Az orvosnak én megmondanám,köv. alkalommal, hogy ne szekáljon folyton ezzel, értse meg, hogy ha kérsz, majd szólsz...

Szia!

Hát a 2. válaszoló tökéletesen leírta az én gondolataimat:) Tényleg így van, hogy az emberek imádnak mindenbe beleszólni. Az első terhességemnél én is rengeteg "okosságot" kaptam, amiért felment bennem a pumpa.

Én is úgy álltam a szüléshez, hogy nem fogok kérni EDA-t, de amikor ott voltam a szülőszobán, akkor már kértem, de nem kaptam, így simán szültem meg. Most azt mondom, hogy a második babámat is minden fájdalomcsillapító nélkül fogom szeretném megszülni. Ez mindenkinek a maga döntése.