Miért érzem "megalázónak" a szülést?

Szerintem ne rágódj sokat ezeken.. A fogorvoshoz menet az ember sokkal jobban fél, mint a székben ülve.. más az már. Hagyd ezt egyelőre, 20 évesen, tanulj..

Később szerelmes leszel - és vágyakozni fogsz egy kisbabára - ilyen irányból közelítve más lesz, megérzed, misztérium egy új élet hordozása, táplálása, óvása, nevelgetése...

A szüléssel kapcsolatban meg

József Attila szavai:

A csecsemő

is szenvedi, ha szül a nő.

Páros kínt enyhíthet alázat.

Van aki így érez. Pár évvel később valószínűleg megváltozik a véleményed.

Én imádtam a várandósság pillanatait, amikor legelőször hallottam a szívverését, amikor legelőször éreztem a mozgását, ahogy nőtt a pocakom, stb... Én imádom a kislányom finom illatát, ahogy hallgathatom a szuszogását, ahogy rám mosolyog...:) Vannak nehezebb időszakok is, de ez ezzel jár.

Szülés közben lehet fájdalomcsillapítást kérni. :)

Én azt mondom, hogy 100%-ban megéri.

Kedves Kérdező!

Én két gyereket szültem, az elsőt 29 évesen.20 évesen még el sem tudtam képzelni az életem gyerekekkel, nem is gondolkodtam rajta.25 éves korom után kezdtem el azt érezni, hogy talán fogok majd gyereket szülni.Aztán megismertem a férjemet és nem is volt kérdés, hogy vállalunk-e gyereket:)

Mindkét szülésem könnyű és gyors volt és bár valóban elég kiszolgáltatott helyzetben van a szülő nő, de hidd el, akkor és ott ez egy csöppet sem fog zavarni.Olyan euforikus állapotban vagy, amit előtte elképzelni sem tudtál.

Mindkét fiamat 1 éves koráig szoptattam, így a melleim picit lógnak, de cseppet sem zavaróan, a kilókkal pedig sosem volt gondom.Amikor a férjemet megismertem 55 kg voltam, most 58 vagyok, de a pici még egy éves múlt, így biztos vagyok benne, hogy lemegy az a 3 kiló is.Striáim nem lettek szerencsére, a testemet ugyan olyannak érzem, mint szülések előtt, sőt jobban is érzem magam most a bőrömben, valahogy elégedettebb, kiegyensúlyozottabb vagyok.

Amit viszont kihagynék az a terhesség.Bár problémamentes volt mindkettő, én nem szerettem, hogy úgy átalakul a testem, hogy alig bírok lehajolni, kényelmetlen feküdni, megfordulni, nagyok lettek a melleim, holott én inkább a kis mell párti vagyok, állandó székrekedésem volt, az aranyérről már ne is beszéljünk:D

De a szülést imádtam, a fiaim tesznek igazán boldoggá, így még a terhességet is vállalnám újra értük:)