Sírtatok amikor előszö megláttátok a babátokat? És mit mondtatok neki? Vagy úgy egyáltalán mondtatok valamit?

31/29

Nekem is erös hianyerzet jelentkezett, es tartott meg nagyon sokaig, de fel sem merült bennem, hogy ez depresszio lenne! En az elejetöl termeszetes szülest akartam, de medencevegü fekves miatt nem vallaltak a korhazban, emiatt ugy eltem meg, hogy eröszakkal kivettek, erövel elszakitottak tölem (ami gyakorlatilag igy is volt!), megsertve a termeszet rendjet, megfosztottak engem, de föleg öt is valamitöl. Apgarja elsöre nem volt a legjobb, es ezt ereztem/lattam is rajta, sztem egyszerüen csak normalis erzeseim voltak, amik masoknak is ilyenkor, es nem mondtam hangosan semmit. Elerzekenyülve es gyengenek ereztem magam alig birtam megfogni (mas okok miatt utana 2 evig nehezebbnek ereztem a sulyat, mint a valos), a ferjemet kertem meg, hogy ö is tartsa velem. Utana honapokig aludt, szopasok közben is ebresztgetnem kellett - en ugy ereztem, ez is azzal függ össze, hogy meg szüksege lett volna kis idöre.

Erdekes, hogy most a 2. varandossagom közben az uj lakhelyünkön egy orvos megkerdezte, miert volt az elsö csaszar, es azt mondta, hogy ö az en esetemben mindenkeppen a normal szülest tamogatta volna, es nem erti, sokan miert nem vallaljak, ugyanis azt tanultak, hogy a medencevegü fekves nem ok a csaszarra!