Anyukák! Emlékszik valaki a vajúdás fájdalmára?

Igen, mindenre emlékszem. Nagyon fájt, egyperces ill. félperces vajúdásaim voltak. Amennyire fájt, azért újra átélném... :-))

Bocsi az off-ért.A fájások kb meddig tartanak?És az eljétől vagy a végétől kell számolni a perceket?

14 hónapja szültem és igen .emlékszem rá.Fél 1-től 1 perceseim voltak,nem volt jól befordulva a feje,ezért minden fájásra rá kellett nyomjak erőből.Kb.2 órán keresztül tartott mire befordult.Aztán elkezdte csinálni a helyet a fejével és azt hittem szétszakad a csípőm.De végül is meglett és most itt alszik és imádom és újra kezdeném még így is hogy tudom mennyire fájt.

Nekem a vajúdás nem volt vészes, a kitolás eléggé fájt, emlékszem rá, de nem negatívan.

Első kisfiam 3 éve született,második 15 hónapja,de mindkettőre pontosan emlékszem.Arra is,hogy hol és milyen erősen fájt,kitolási szakra is.Pedig mindkettő különböző volt.Épp ezért nem értem,miért mondják,hogy azonnal elfelejti az ember.

Nekem nagyon rossz élményeim vannak a vajúdásról. Már 25 hónapja szültem, azt hittem, idővel halványulnak az emlékek, de sajnos nem így van.

nekem semmivel sem fájt jobban, mint egy erős menzis görcs. A kitolásról nem tudok nyilatkozni, mert császárral szültem, de a 3 legkellemetlenebb dolog tudom, mi volt: az első vizsgálat, mikor felvettek a kórházban, a 2. vizsgálat közvetlenül a császár előtt és a katéter felhelyezése. Ezek emlékei enyhültek ugyan, de nem felejtettem el őket. 22 hónapja szültem.

Én 12 órán át vajúdtam. Azt vártam, hogy mikor feküdhetek fel az ágyra, mert nem voltam kitágulva.Én éreztem, hogy úgy könnyebb lenne, de mivel nem voltam kitágulva, nem is nyomhattam. Ezért volt nagyon rosz. Amikor felfeküdhettem és nyomhattam, nem fájt annyira, mert a nyomással levezethettem a fájdalmat. Kár, hogy ez csak pár percig tartott, és előtte órákig állnom kellett. A hasam fájt. Ha arra gondolok, hogy mi fájt a szülésben, akkor mindig az jut az eszembe, ahogy gurigáztam labdán, meg álltam a szülőágy mellett és összegörnyedtem, mikor jött a fájás, úgy fájt a hasam. Olyan gyorsan jöttek, hogy szinte folyamatos volt. Akkor azt mondtam, hogy soha többet nem szülök, de sosem jutott azóta eszembe, hogy ne legyen kistesó, ilyeneket csak közben gondol az ember. Egyébként meg, aki fél a fájdalomtól, annak van egy nagyon jó mondásom: "A szülés kutya fasza ahhoz képest, ami utána jön!"