Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Szülés » Szüléstörténetekre volnék...

Szüléstörténetekre volnék kíváncsi, írtok nekem röviden?

Figyelt kérdés
Hogy indult meg,milyen érzés volt,apás szülés volt-e,és Ő miben tudott részt venni,mennyi idő volt?stb....
2011. szept. 23. 13:02
1 2 3
 1/28 anonim ***** válasza:
Szia!Az én szülésem jó volt január elsején már fél óránként szúrt a hasam aztán éjjel 10 perces fájásaim lettek reggel lementünk védőnő sógornőmhöz (5 ház)hogy szerinte valós lehet vagy sem (már volt előtte jósló fájásom)mikor jöttem haza tüsszentés közben elfolyt a magzatvizem :)!Irány a kórház reggel 8 kor értem be 2 órakor szültem természetesen!Nekem szerencsére nem volt olyan fájdalmas.Neked is kívánok jó élményeket a szüléshez!
2011. szept. 23. 13:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/28 anonim ***** válasza:
Délután fél 2-kor itthon folyt el a magzatvíz. Kb másfél óra múlva voltunk bent a kórházban. Ekkor 1 ujjnyira voltam nyitv( igaz már 2 hete).Fájások, csak kb. fél 5 körül kezdődtek. Fél 11-re kitágultam és jöttek a tolófájások, másfél órás kitolás után lett meg éjjel negyed 1kor a kislányunk. Nagyon nehéz volt, mert a tolófájások rövidek és gyengék voltak, ezért a végén vákummal segítettek rá, ill nyomták a hasamat. Nem kívánok senkinek ilyen nehéz szülést. Szétpattantak a szememben, és az arcomon az erek, nagyon gázul néztem ki jó pár napig. Persze utána nagy volt az öröm, de hiába mondják, h a baba feledteti a fájdalmat én még 20 hónap után is úgyanolyan borzadájra emlékszek. 33hkm
2011. szept. 23. 14:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/28 anonim ***** válasza:
100%
Természetes szülésre készültünk. Betöltött 41. héten, NST 10 pontos, magzatvíz tiszta, méhszáj alig nyitott, elküldött a dokim UH-ra, ahol kiderült, hogy kevés a magzatvíz. Mondta, hogy iszkiri haza csomagokért és tesz fel egy ballont, ami segít a tágulásba. Mondjuk jól megvizsgált, mert elkezdtem görcsölni, de nem volt vészes. Mikor visszaértünk (12 órakor vettek fel) megint megvizsgált és mondta, hogy nincs már szükség ballonra. Bekötötték az oxitocint, hogy jöjjenek a fájások. Igazából nagyon nem fájt és a kislányomnak sem tetszett, mert belekakilt a vízbe. Amikor levettek oxi- ról, akkor meg nem volt semmi fájás. 3- kor mondta a dokim, hogy nincs mire várni, mert nem tágulok úgy és a baba sem tudni meddig bírja úgyhogy császár lesz. A férjem benn volt velem egész a műtő ajtóig kísért. Aztán 3.17-kor felmutatták a kislányomat. Egy csoda volt. Amikor elvitték úgy sírt, hogy eladta az egész szülészetet:-) Gyorsan befejeztek és mehettem a megfigyelőbe, ahova apa hozta a kis tündérkénket. Nem így terveztük, de az Ő érdeke ezt diktálta és ez a legfontosabb.
2011. szept. 23. 14:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/28 anonim ***** válasza:
42 hetes terhes voltam, nagy baba, toxémiás is lettem, természetes szülésre készültünk apával, arra számítottunk, hogy magától megindul, de nem így történt, indították a szülésemet oxitocinnak, amikor elkezdődtek a fájások, azt hittem elpusztulok, ott halok meg azonnal, aztán felerősödtek a fájásaim még jobban, hozták VOLTNA az edát, de a szomszéd szobában veszélybe került egy baba, és azonnali császárra kellett szaladni velük, és csak 1 aneszteziológus volt, úgyhogy én mondtam 1 perces fájásokkal, hogy menjenek inkább a műtőbe én még bírom, az orvosok veszekedtek körülöttünk, mert már én is és a babám is veszélyben voltunk, közben az orvosom a kezével próbált szétfeszíteni, burkot repesztett, de nem tágultam, 45 percig kellett várnom, még kész lett a másik kismama, és mehettem a műtőbe, leírhatatlan, brutális, őrjítő fájdalmaim voltak, én már a ctg-t letéptem magamról felültem, pánikoltam, tudtam baj van a babámmal, azonnal tenni kell valamit! Végre betoltak a műtőbe, és 16:45 császárral megszületett a makk egészséges csodaszép kislányom 3750 g volt, és érte minden megérte! :)
2011. szept. 23. 14:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/28 anonim ***** válasza:

3 -ról tudok beszámolni,egyszer sem volt ott az apuka.

1. 2007.03.31. (40+3hét) hajnali 2:17 (pisilésből indultam vissza az ágyba),amikor egy halvány mensi szerű görcsöcskét éreztem.Azt gondoltam,hogy jósló. 10 perc múlva (már az ágyban) jött még egy enyhe fájás,közben éreztem,hogy megrepedt a magzatburok,folyni kezdett a víz. Ébresztettem a párom,Ő nagyon édesen percenként kérdezgette,hogy hívja e a mentőket,mit csináljon... Megmosdottam- akkor még nem volt kész a fürdőszobánk,és lavóros megoldás volt-,majd furcsán néztem a fejemből,mert még mindig enyhe görcsöcskék voltak,és nem 10 percenként,hanem 3-5 percenként. Akkor szóltam,hogy hívja a mentőt,mert össze vissza jönnek a "fájások". (Hát,igen aki először szül életében,az nem igazán van tisztában a dolgokkal!) A mentő jött is hamar,a leendő apuka kocsival jött utánunk. A mentős feszt kérdezgette,hogy van e fájás,de nem volt,viszont rettentő kényelmetlen volt ülni! -először szültem,így nem tudtam,hogy azért volt olyan kellemetlen ülni,mert a kisasszony sietett kifelé.

A kórházban,ahogy felértünk a szülészetre,nagyon gyorsan felvették az adatokat- közben átöltöztem a kórházi "köntösbe",majd irány a szülőágy,jöttek a tolók. Hajnali 4:14-kor született meg az első leányzónk. :-D (3130g, 52cm) Persze gátmetszéssel. Fogadott doki nem volt,az ügyeletes kómás fejjel látott el. A szülésznő eközben jól letolt,hogy miért nem mentünk hamarabb.


2. 2009.07.02. (41+0hét)(erre már nem emlékszem ennyire pontosan,mert előtte 2 nappal kórházba lettem zavarva,mert csendben nyílt a méhszájam,a kiírt időponton is túl voltunk,és a kicsi lányom beszólt a nőgyógyásznak...)

Hajnali 5 után kicsivel jöttek 5 percenként a fájások,amik megint nem fájtak jobban,mint az első szülésnél. 7-kor volt az Nst,az nem mutatott semmit,pedig akkor már valamivel intenzívebben éreztem az 5 perceseket! Vissza mentem a szobába,ott nagyjából 3 percenként jöttek a fájások,amikor szóltam a dokinak,aki azt mondta,hogy "ez csak keménykedés". Nem sokra rá már percenként jöttek a fájások,fél órán keresztül,mire végre mehettem a szülőágyra. Ott azonnal burkot repesztettek,teljesen nyitva voltam és rögtön jöttek a tolók. 8:48-kor született meg a kicsi (2980g, 51cm). Szintén volt gátmetszés,csak ezúttal nem hatott a varrás alatt az érzéstelenítés.


3. 2011.09.12. (40+0hét) Hajnali fél 3 (amikor felkeltem,mert a kisebbik gyerkőc rosszul aludt,és vissza feküdtem),jött az első fájás. Ez sem volt vészes,inkább csak kellemetlen. Nagyjából hajnal 5-ig össze vissza jöttek a fájások (10,14,8,15,12,8,10... percenként) ezért nem is foglalkoztam vele. Majd 5 után beállt 6 percesre (miután a párom elment dolgozni). Gondoltam,még van időm. Felébredtek a csajok,egyből 2 percesek lettek! Hú,gyorsan telefonáltam apósomnak,hogy rohamban jöjjön, gyorsan hívtam a mentőket. Mire ide értek,már tolófájások voltak... Na,nem kell izgulni,kaptam a mentőstől a leb.szást rendesen,hogy "járt maga iskolába!?,ilyenkor kell már szólni?!"stb. Após még akkor sehol nem volt. A mentőben megszületett reggel 6:40-kor a harmadik lányunk. :-D (3340g,51 cm) Mire felsírt,addigra após is ideért. A magzatvíz nem volt tiszta,szóval tudta a kis Mügyűröm,hogy mikor kell kibújni! :-D

Hjajj,de jó volt vissza emlékezni!!

Köszönöm Neked Kedves Kérdező,hogy feltetted a kérdést!:-D


Üdv: Friss 3 gyerkőcös.

2011. szept. 23. 14:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/28 anonim ***** válasza:

Szia!


Én még csak egyről tudok beszámolni, de úton van a második is! :)


Apás szülésre készültünk természetesre!31 hetesen nagyon furán éreztem magam egyik este a párom még nem volt otthon!Figyeltem az órát fél óránként bekeményedett a hasam, és iszonyú hasmenésem volt!Szóltam apának hogy merre van, mert azthiszem baj van...És mivel pont a ház előtt haladt kocsival én csak leszaladtam és mentünk a kórházba, mert a dokim nem vette fela telefont!Hál istennek ez csak a főpróba volt mert infúzióval vissza tudták tartani! :)De kórház lett 2 hétig!és elvékonyodott a méhnyak, és kinyíltam 2 ujjnyira


Majd kijöhettem!ÉS a kisasszony bírta is 39+4 hétig! :)

1:29-kor görcsre ébredtem, majd 5 perc múlva még egy és így tovább, de nem nagyon stresszeltem, mert tuti jósló hisz nem kaparom a falat, nem sugárzik sehova még meg sem görnyedek!A párom em keltettem mert szegényt már annyiszor felzavartam feleslegesen...3-kor 3 percesek lettek, akkor úgy elgondolkodtam, hogy itthon szülök, de még a szülésznő azt mondta elég max 2 órán belül beérni a kórházba!fél 6-ra értünk be!Mi voltunka világ legnyugodtabb emberei, senki nem hitte hogy szülni megyünk, így utólag én sem! :)

Fájt fájt, de nem volt nagyon durva!fél 7-kor elfolyt a vizem, és onnantól lettek csempeszaggatóak a fájások! :)De 8:25-re kitágultam, és 9:25-re meglett a nagy lányunk, 3950grammal és 61 cm-vel!Nekem nagyon nagy élmény volt, mikor elvitték méricskélni, csak annyit mondtam a páromnak, hogy ezt én még át szeretném élni! :)Ahogy a mellkasomon szuszog egy tündér, aki addig bennem élt :)Ennél nagyobb érzés nincs a földön!


Mosta másodiknál, semmit nem csinálnék másképp csak elhagynám a beöntést,és a gátmetszést! :)


21 hós a kislányom, és 7 hetes pocakos vagyok! :)

2011. szept. 23. 15:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/28 anonim ***** válasza:
A 37. héttől nagyon vártam a szülést, de végül 6 nappal túlhordtam. Nagyon féltem a szüléstől. Végül megindították délelőtt 11-kor. Az elején elviselhetőek voltak a fájások, mire már nem bírtam és kértem az EDA-t nem kaphattam, mert jött a kitolás. Szóval kibírható volt, pedig nekem alacsony a fájdalomküszöböm. Nehezen bújt ki a kisfiam, de végül egy nyomásra meglett és a fájdalom elmúlt. Az egész nem volt 5 óra. Megérte minden pillanat. Fel kell készülni szerintem lelkileg, h. nem lesz sétagalopp, de igazán ki lehet bírni. Apás szülés volt, nekem sokat segített, hogy mellettem volt a párom.
2011. szept. 23. 17:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/28 A kérdező kommentje:

Sziasztok!Köszi a sok izgi történetet,imádom ezeket olvasni,mert amikor éjjel nem tudok aludni,sokszor elképzelem,milyen lesz,amikor világra hozom a babánkat,és ezek a gyönyörű sztorik támpontot adnak,merre is induljak az álmodozásban!:)

A három gyerkőcös anyucinak üzenem,hogy jó ideje követem a válaszait,olyan mintha ismerném már,ezért nagyon örültem,hogy olvashattam a történeteit,főleg mert igencsak kalandosnak tűnnek!

Császáros anyukáknak pedig üzenném,hogy biztos,hogy mindent megér a bennünk fejlődő kis élet,de Én akkor is iszonyat be vagyok tojva a császártól! :)

Mindegyikőtöknek szívből gratulálok,Én is nagyon várom már a babám születését,de valahogy úgy is érzem,hogy utána olyan üres lesz minden,még akkor is ha a bébi már itt fog nekem szuszizni!

Nem szeretnék túl lenni a szülésen,inkább szeretném megélni minden pillanatát,hogy sose felejthessem el azokat!

De nagyon félek is, bár jobb félni,mint megijedni!

Amikor mostanában megélem a sok jóslót és egyéb kellemes kis keményedést,mindig az van bennem,úgyse szülök,aztán eszembe jut,hogy : hahó,holnap lépsz a 40-ik hétbe,lehet,hogy ez az lesz?De jó is volna!

Mindenesetre,köszi, hogy megosztottátok velem életetek egyik legszebb pillanatát,és gratula mindenkinek.

Akinek még van kedve,szívesen fogadom ezeket a szép kis emlékeket!

Üdv,nagyon jó Babázást és rengeteg egészséget:

39 hetes kismama

2011. szept. 23. 17:42
 9/28 anonim ***** válasza:

Én még nem írtam történetet, de nagyon jó, hogy így állsz hozzá!! :)

Én is hasonlóképpen fogtam fel, és semmi rossz élményem nincs! Fájt, de ez a fájdalom szépet hoz magával! Nem szeretem itt olvasgatni, mikor riogatják egymást a kismamák...


Nekem 6,5 hónapja 40+2 hétre született a kisfiam. Reggel elmentem a dokihoz vizsgálatra, ahol ő tágított egyet a méhszájamon, majd közölte, hogy egy ujjnyi. Hazamentem, vérezgettem, betegnek, gyengének éreztem magam, nem volt étvágyam. Késő este indultak a fájások 5 percesekkel. Forró fürdő...stb., majd éjfélkor indultunk a kórházba (taxival) 3 perces fájásoknál + közben még elmentünk a fogadott szülésznőmért. A kórházban már nagyon gyorsan tágultam a hülye labdán.

Jöttek a tolók, de a doki még nem érkezett meg (na itt már nem volt túl jó kedvem...). 3-kor doki megérkezett - azonnal burkot repesztett, és legálisan tolhattam!! :) 3:30-kor megszületett a pici fiam.

Ja! Apa kint várt az előtérben. Mindkettőnknek jobb volt így. Vajúdás közben a szülésznőm végig ott volt velem, és egy mondatot hajtogattam: "de jó, hogy nem jött be a párom!" A mai napig nem bánom, szerintem ő sem :)

Könnyű szülést kívánok Neked!

2011. szept. 24. 00:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/28 A kérdező kommentje:

Szia!Köszönöm,hogy írtál!

Képzeld nekem is van labdám,jó nagy piros gimnasztika labdám,gondoltam becibálom magammal,annyi anyukától olvastam,hogy hasznos.

Neked miben segített a laszti?

Minden napom olyan mint a ketyegő bomba,hiába sütök,takarítok már szinte eszementen,mégis ólom lábon jár az idő!De egyszer úgyis eljön a mi időnk is!

Akkor majd Én is megírom,mit hogy éltünk át a kis családdal!

Addig is sok egészséget és boldogságot nektek!

2011. szept. 24. 08:59
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!

Adataid védelme fontos számunkra!

Mint a weboldalak többsége az interneten, honlapunk működéséhez és célzott hirdetések megjelenítéséhez mi és hirdetési partnereink is cookie-kat tárolunk az általad használt eszközön. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, a hozzájárulásod szükséges. Erről az adatvédelmi tájékoztatónkban részletes információkhoz juthatsz, illetve bizonyos cookie-k használatával kapcsolatban további lehetőségeid vannak.